Az 1988 és '92 között futószalagon ontott, legendás sárga videókazettás VICO-filmek sorában a sok nézhetetlen szutyok (lásd a korábbi posztokat: Halálpart, Amerikai nindzsa, Tiszturak, Vadászok, Börtönbolygó) mellett azért rengeteg ínyencfalat is akadt.

Fenyő János, a VICO-birodalom maffiakapcsolatokat ápoló, mindenható ura ugyanis nagyon jól tudta, hogy Bud Spencert és Terence Hillt imádják a magyarok: a '70-es évek végétől a '80-as évek végéig folyamatosan mentek a mozikban a Pideone-filmek, és a bunyós páros felejthetetlen klasszikusai a Különben dühbe jövünktől kezdve a Kincs, ami nincsen át az ...és megint dühbe jövünkig (utóbbiból egyébként Fazekas Attila képregényváltozatot is készített 1981-ben a Mokép és a Füles megbízásából, de erről majd egy külön posztban írok).

Így aztán Fenyő a szokásos nyugati beszerzőkörútjain fillérekért megvette a Bud Spencer-Terenc Hill-filmekből amiket épp talált a boltokban, majd ismét fillérekért lesokszorosította itthon a Nincs kettő négy nélkül mellett az Isten megbocsát, én nem!-et, a Bűnvadászokat és néhány Extralarge-epizódot is (aztán 1992 környékén a nagy amerikai stúdiók is értesültek Fenyő János kazettabizniszeiről, így három év pereskedés után 100 000 dollár kárpótlást kellett fizetnie a Foxnak és a Columbiának, majd máig nem tudni, melyik üzleti haragosa 1998-ban kivégeztette egy bérgyilkossal, mialatt a rózsadombi Vico székházból hazafelé tartott).

Az idén 30 éves Nincs kettő négy nélkül persze a magyar mozikban is lement, a szokásos késéssel, 1986-ban. Viszont azóta is a rajongók nagy kedvence, nincs olyan év, hogy ne ezzel akarná megnyerni a nézettségi versenyt valamelyik tévécsatorna. Hiszen mi lehet jobb Bud Spencernél és Terence Hillnél? Két Bud Spencer és két Terence Hill!

A film Bud Spencer és Terence Hill egyik legszórakoztatóbb filmje. Hőseink ezúttal olyan szélhámosokat alakítanak, akik mindenkivel elhitetik, hogy ők a két karót nyelt brazil milliomos, Antonio és Bastiano Coimbra de la Coronilla y Azevedo. A négy férfi mókás összekeverésére alapuló sztorit Marco Barboni írta, aki ezt a szereptévesztős fordulatot már tökéletesen kidolgozta a az 1983-as Nyomás utána forgatókönyvében, ahol a pofonosztó párost James Bondot megszégyenítően profi titkosügynököknek hitték.

Marco Barboni egyébként Enzo Barboninak fia, annak a zseniális westernoperatőrből lett író-rendezőnek, aki sikeresen átültette Guiseppe Colizzi Spencer-Hill-westernjeinek receptjét a modern világba, és olyan örök klasszikusokat forgatott le a legendás bunyós párossal, mint Az ördög jobb és bal keze 1-2, a Bűnvadászok és a Nyomás utána (de ő jegyzi a Keményfejű című Terence Hill-westernt és Bud Spencer Fél lábbal a Paradicsomban-ját is).

Nehéz lenne kiemelni a film legjobb jelenetét, olyan sok van belőle. Abban viszont minden rajongó egyetért, hogy nem véletlenül lett a legkedveltebb Terence Hill-mondat ez: „Az a tény kedves kuzin, hogy a mi kis kópénk Tangónak hívja magát a szamba országában, rögtön megvilágosítja számunkra, hogy mekkora nagy seggfej.”

De a két gazdag riói unokatestvér és a két svindlis kópé első nagy találkozása is fantasztikus:

Ahogy a zabálós jelenet is:

És a végén a nagy bunyó:

A film érdekessége, hogy a két pofonosztó hős a történet elején 1-1 millió dollárért vállalta el a brazil milliomosok helyettesítését - és ugyanennyit kapott Bud Spencer és Terence Hill is a főszerepért. 

Nincs kettő négy nélkül / Non c'è due senza quattro (1984) - Ítélet: