Kötelező olvasmány a Trónok harca 6. évada elé

2015. október 05. 19:00 - -Szűcs Gyula-

George R. R. Martin: A hét királyság lovagja - könyvkritika

tyrionreading169.jpg

Még tavalyról lógok A tűz és jég dala-ciklus sikerének farvizén megjelentetett Martin-novelláskötet, A hét királyság lovagja recenziójával - íme. Elöljáróban annyit, hogy Duncan, a Magas kalandjait már a képregényváltozatban is imádtam, úgyhogy

ha ebből akar előzménysorozatot az HBO, máris van egy nézőjük!

A három, fájdalmasan rövid Duncan-sztorit tartalmazó novelláskötet legalább olyan jó, mint a Trónok harca-széria. Pedig nincs benne egyetlen Stark sem, sőt, itt még a Vastrónért marakodó Targaryen-Baratheon-Lannister tengelyt sem olyan felállásban láthatjuk viszont, mind a könyvekben meg a tévében.

7kirlaysaglovagja.jpg

Ser Duncan, a Magas legendája évtizedekkel a már jól ismert kúrások és ármánykodások előtt, II. Daeron Targaryen országlása idején játszódik, amikor az agg Aemon mester és a testvérei fiatalok voltak, néhány idiótától eltekintve egész normális volt a királyi család, Robert Baratheon szarvassisakos felmenője pedig jóképű, deltás, közönségkedvenc lovagként verekedett a tornákon.

Főhősünk Duncan, egy kétméteres óriás, akinek ugyan nincs sok esze, se vagyona, de minden mással rendelkezik, amivel Westeros fényespáncélos lovagjai: erős, gyors és talpig becsületes. A kóbor lovag legelején eltemeti tanítómesterét, Fillérfai ser Arlant, majd maga indul el ser Asford uradalmába, hogy ott a Lady Asford tizenharmadik nevenapjának alkalmából megrendezett lovagi tornán elnyerje néhány nagyképű vitéz nyergét, kardját, paripáját, na meg a bajnoki címmel járó örök dicsőséget.

A tornán természetesen Sárkánykőtől Égigkertig, Caterly-hegytől Királyvárig minden nemesi ház kötelezőnek érzi a részvételt, jó Duncanünk így elég hamar belecsöppen az elkényeztetett főurak pöcsméregetős hatalmi játékába. Itt mutatkozik meg először igazán Martin zsenialitása: a bolhavégi putrisorból felkapaszkodó, ész híján mindig a szívére hallgató Dunk ugyanis már az első néhány oldal után ezerszer szimpatikusabb az olvasónak, mint az összes Stark-rokon együttvéve.

A derék Duncannek azonban nem sok ideje marad a bajvívásra, mert folyton elvonja a figyelmét a mellé csapódó apródjelölt, Egg, na meg persze a magasságban épp hozzá illő bábjátékos lány, Tanselle. A bajt is természetesen a nő hozza hősünk fejére. Mikor a király unokája, a Viserys-klónnak is beillő Aerion Targaryen herceg elkezd keménykedni a komédiásokkal, Duncan úgy pofánbassza őkirályi felségét, hogy a lovagi tornának azonnal vége szakad, és a küzdőtéren teljes fegyverzetben felvonul a belső hatalmi harcoktól terhelt uralkodócsalád apraja-nagyja.

serduncan1.jpg

Westeroson ugyanis a bíróság helyett a Hetes Próbán szokás ítéletet hozni hercegverés esetén: vitás ügyekben a két ellenérdekelt fél hét-hét lovagot vonultat fel a küzdőtéren, mivel az ilyesmi láttán a hét isten is szívesebben nyilvánítja ki megfellebbezhetetlen akaratát. A történet második fele így már arról szól, hogy a nemesi udvarházak belterjes világában teljesen újonc Duncan miként próbál becsületes arcú, mesebeli szegénylegényként maga mellé beszervezni hat lovagot, akikkel beverheti a Targaryenek és a fehérpáncélos királyi testőrség fejét.

Martin utánozhatatlanul zseniális meseszövése itt mutatkozik csak meg igazán: minden olyan dolognak súlya lesz ugyanis, amit a kötet első felében még csak a szokásosan terjengős, hangulatteremtő westerosi családfabemutatásnak gondoltunk.

serduncan2.jpg

Anélkül hogy elspoilereznénk a legjobb fordulatokat, eláruljuk: hősünk hetes csapatához igazol többek között a magas és jóképű Ser Lyonel Baratheon is, aki akkor érzi legvirgoncabban magát, ha csatabárddal csapkodhatja le az ellenfelek sisakdíszeit, amiket aztán az őrjöngő pórnép közé hajíthat. Persze mi más lehetne a legbecsesebb trófeája, mint néhány levágott sárkányfej...

A kötet második novellája, A felesküdött kard kicsit olyan, mint egy középkori/fantasy környezetbe áthelyezett Egy maréknyi dollárért-történet. Ser Duncan és az apródjául szegődött Targaryen-herceg, Egg, a Ser Haszontalannak gúnyolt Ser Eustace Osgrey tanyáján, a Sziklaerődben szolgálnak. Az öreg lovag a birtokát átszelő patak elapadása miatt vitába keveredik a szomszédos Hidegárok urával - helyesebben úrnőjével: a Vörös Özveggyel.

Dunk, hogy elkerülje a felesleges vérontást,  józan paraszti eszét használva, becsületesen meghallgatja mindkét felet. Az olvasó pedig izgalmas részleteket tudhat meg Westeros múltjáról, azon belül is a Blackfyre-lázadásról, amikoris IV. Aegon király fattyú fia, (Folyami) Daemon Blackfyre is igényt tartott a trónra, és a Targaryen-címer tükörképe, a vörös alapon fekete sárkány lobogója alatt háborúzni kezdett a királlyal, II. Daeron Targaryennel.

misteryknight.jpg

Annak, hogy ki melyik oldalon áll a Blackfyre-Targaryen-belháborúk idején, és mennyire hűséges az uralkodóházhoz, a kötet harmadik novellájában, A rejtélyes lovagban is igen fontos szerepet kap. Dunk és Egg ismét egy lovagi tornán vesz részt, de itt már sokkal nagyobb a tét, mint A kóbor lovag idején: a második Daemon Blackfyre és követői lázadást terveznek a király ellen, és egy sárkánytojás is eltűnik...

A történetben ráadásul feltűnik egy olyan karakter is fiatalon, akit a fősodorban, azaz a Trónok harca tévésorozatban már aggastyánként láthatunk. Ő Folyami Brynden, a Király Segítője, egy újabb Targaryen-fattyú, akit Vérhollónak neveznek, és akinek ezer és egy szeme mindent lát. Nagyjából 90 évvel később varjúnak nevezik majd, és akkor már csak három szemmel figyeli a westerosi eseményeket a Falon túlról...

bryndenrivers.jpg

A hét királyság lovagja tehát egy seregnyi új névvel és mélyebb összefüggéssel örvendezteti meg a fanatikus Trónok harca-rajongókat. Ráadásul A tűz és jég-dala ciklus sokat szidott ötödik kötetével ellentétben ezúttal még csak unalmas lakomajeleneteket és kiejthetetlen nevű, érdektelen essosi szereplők szerencsétlenkedéseit sem kell elolvasni hozzá. George R. R. Martin ráadásul azt ígérte: folytatni fogja Dunk és Egg történetét - reméljük, majd csak a 6-7. kötetek megírása után!

George R. R. Martin - A hét királyság lovagja (2014) - ítélet:

5hcsillag560.jpg

 

 

TETSZETT A POSZT? CSATLAKOZZ A NERDBLOG FACEBOOK-CSOPORTJÁHOZ, ÍGY SOSEM MARADSZ TRÓNOK HARCÁS, STAR WARSOS, BUD SPENCERES ÉS VICO-FILMES KONTENT NÉLKÜL!

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nerdblog.blog.hu/api/trackback/id/tr297894596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mézescsók 2015.10.06. 13:00:48

Azért kiváncsi vagyok, Mr. Martin még hány bőrt akar lehúzni a témáról?

zizi77 2015.10.06. 13:11:44

"mert folyton elvonja a figyelmét a mellé csapódó apródjelölt, Egér" Kéretik javítani a nevet Egg-re
Köszi

mojoking77 2015.10.06. 13:16:43

@mézescsók: Kicsivel a tuz es jeg dala sikere leottre datalhato ennek a konyvnek a megirasa, de ha sebaj.
Azert kivancsi vagyok, mikor fogynak mar el a netrol az orok fanyalgok...

mézescsók 2015.10.06. 13:55:23

@mojoking77: Nem vagyok megveszekedett fantasy rajongó, de miután belenéztem a Trónok harca sorozatba, érdekelni kezdett és elolvastam a regényciklust is. Ha fanyalgás, ha nem, időnként feleslegesen terjengősnek, követhetetlenül túlbonyolítottnak tartom, ami miatt szinte már-már élvezhetetlen. Nekem, de nyilván az értelmi képességeimmel és az ízlésemmel van baj.
Martin kiváló mesélő, fantáziája elképesztő, a történet - hellyel-közzel - lebilincselő, de tudni kell abbahagyni. Ha lehet, a csúcson.
Amúgy meg engem is megillet a fanyalgás joga.

mézescsók 2015.10.06. 14:02:54

Ja, és köszönet a Tyrion képért. A kedvencem a sorozatból.

Tahó Sandokan 2015.10.06. 15:58:51

Tökömet már Martin bácsiba, igazán befejezhetné a könyveket, mielőtt elpatkol :)

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2015.10.06. 22:17:11

"minden mással rendelkezik, amivel Westeros fényespáncélos lovagjai: erős, gyors és talpig becsületes."

A talpig becsületes westerosi lovagokon jót nevettem :)

-Szűcs Gyula- · http://nerdblog.blog.hu/ 2015.10.06. 22:54:23

@Online Távmunkás: ez a sztori 90 évvel a sorozat előtt játszódik, és itt is igaz, hogy régen minden jobb volt! ;)
süti beállítások módosítása
Helló