A koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében én már csak kutyasétáltatáskor valamint a heti egyszeri nagybevásárlás alkalmával mozdulok ki otthonról – tegyetek így ti is! A négy fal között is vidáman el lehet tölteni az időt, különösen most, hogy az Arcanum Adatbázis Kiadó március 16-tól egy hónapig nyilvánossá tette Magyarország legnagyobb, 27 millió folyóirat- és újságoldalt tartalmazó adatbázisát, az Arcanum Digitális Tudománytárat. Kollégám és barátom, a Port.hu mellett a Nerdblogra is írogató Lakatos István ötlete nyomán el is kezdtem kutakodni azután, milyen visszhangja volt 1989 és 2000 között az akkoriban hallatlanul népszerű lapozgatós játékkönyveknek, azon belül is a Steve Jackson és Ian Livingstone nevével fémjelzett Kaland, Játék, Kockázat sorozatnak! Íme a szombati gyűjtésem eredménye – készülő cikksorozatom első része!
1989. június 2-án terjedelmes interjú jelent meg a Reform című „gulyáskommunista bulvárlap” 15. oldalán a Magvető kiadó igazgatójával, Jovánovics Miklóssal, Vátz László tollából. Ez a beszélgetés már önmagában is elég izgalmas anyag, príma kortörténeti dokumentum a rendszerváltás sűrűjéből és a könyvkiadás akkori helyzetéről! Még izgalmasabb azonban az a pici, keretes írás, amiben a Magvető fiókkiadója, a Rakéta frissiben elinduló fantasy játékkönyv-sorozatáról esik pár szó. Érdekesség, hogy itt a cikk szerzője a könnyebb érthetőség kedvéért még egyszemélyes társasjátékként jellemzi a lapozgatós könyveket:
Szintén 1989-ben, a Reform augusztus 25-i számában a Rakéta kiadó a 29. oldalon egy egynegyed újságoldalnyi hirdetésben promózta a Kaland, Játék, Kockázat-sorozatot, külön kiemelve, hogy a pályázatukon a kis lurkók megnyerhetik a korszak elérhetetlen vágyálmát, a méregdrága, addig szinte kizárólag csak a gazdag osztálytársaknál látható videómagnetofont! Említésre kerül a Planetáriumban megrendezett KJK-dzsembori és az új kötet, Az országút harcosa is.
A Veszprém Megyei Napló 1989. október 23-i lapszáma a szlovák és jugoszláv tévéadók, valamint a megyei mozik műsora mellett nemcsak arról számolt be, hogy TV-közvetítésen keresztül lehet követni a köztársaság kikiáltását, de azt is megemlítette, hogy a Veszprém megyei tinik milyen szép helyezést értek el a Rakéta kiadó játékkönyvíró-pályázatán. Amúgy kíváncsi lennék arra, hogy megvan-e még valahol a szekrény mélyén az általuk írt kaland...
A Népsport 1990. február 28-tól már Nemzeti Sport néven jelent meg. Ebben az évben a július 3-i számban a Rakéta egy egynegyed újságoldalnyi hirdetésben promózta A Káosz fellegvárát és a Vértengereket a TÜZÉP reklámja és a Magyar Viscosagyár vegyiszálgyártó üzemeibe meghirdetett tagfelvétel mellett.
A Rakéta kiadó betartotta az ígéretét: tényleg lehozták a Magyar Nemzet 1990. augusztus 1-i számában A Káosz fellegvára hibás fejezetpontjainak helyes szövegét... az apróhirdetés rovatban, a nudista sportnapok, a jó alakú modelleknek ajánlgatott munkalehetőség, az igényeseknek eladó 8 éves dízel Audi, valamint az IFA, Barkas és Robur járgányok javítását ígérő szaki hirdetése mellett! Igazi gyöngyszem ez, a Kádár-korszakból a vadkapitalizmusba fejest ugró Magyarország kivntesszenciája, egyetlen újságoldalba sűrítve!
A Reform 1990. április 20-i számában már a A Skorpiók Mocsarát reklámozta a Rakéta a 30. oldalon – ugyanott, ahol a lap nagyinterjút közölt a Simon Tibor esztergomi tanácselnökkel, és ahol a Jaguár B.T. a relaxációs kazettáit(!!!) népszerűsítette. A Skorpiók Mocsara 145. pontján egyébként a sikeres varázslat a Barátság volt, mert ekkor beszélgetni kezdtünk az addig morcos óriással, míg az Átokkal megvakítottuk szegényt és mi magunk is sebződtünk, a Tűzvarázslattal csak megpörköltük a szakállát és harcolnunk kellett vele, míg a Jégvarázslat esetén csak kicsit fázni kezdett a melák, de továbbra is elállta az utunkat...
Egy héttel később, a Reform április 27-i számába is bekerült ugyanez a hirdetés – elég vicces, hogy a Figyelem, gyerekek! megszólítást ugyanarra az oldalra tették, ahol Hans Heinrich Thyssen-Bornemissza, a 68 éves acélkirály nő- és üzleti ügyeit vették lajstromba a bulvárlap szerkesztői...
A Magyar Hírlap 1990. május 9-én, szerdán terjedelmes anyagot közölt Könyvpiaci körséta - A Magvető három gyermeke címmel a kiadó három prosperáló fiókcégéről, az Árkánumról, az Orpheuszról és a Rakétáról. A mi esetünkben persze most csak az utóbbi kiadó az érdekes: Fejes Imre cikkéből ugyanis kiderül, hogy 1989-ben nem kevesebb, mint 1 millió forintos alaptőkével hozta létre a Rakétát a Magvető. Ezt az akkor is igen szép summát a Rakéta 1990-re már vissza is tudta fizetni az anyacégnek, mert olyan jó eladásokat produkált az addig megjelent 9 darab Kaland, Játék, Kockázat-könyv, vagyis a Halállabirintus, A tűzhegy varázslója, Az országút harcosa, A Gyíkkirály szigete, A Skorpiók Mocsoara, A Káosz fellegvára, A Vértengerek, A Hóboszorkány barlangjai és a Bajnokok próbája! Ez azért nem rossz dolog: olyan, mintha valaki holnap gálánsan 20 milliót kapna egy neves kiadótól arra, hogy gründoljon egy nyereséges zsánerkiadót, és elég lesz egy év múlva visszafizetni azt a 20 milliócskát...
1990. július 7-én a Kurír hasábjain, rögtön a második oldal izgalmas hírsalátájában, a lezuhant sportrepülőgép és a beinduló dinnyeszezon mellett ott virított egy nyúlfarknyi cikknek álcázott Kaland, Játék, Kockázat-reklám – manapság az ilyesmit hívjuk natív hirdetésnek, avagy branded contentnek.
A Népszava 1991. április 18-i számában igen érdekes villáminterjú volt olvasható Rakéta Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatójával. Veress Marian elmondta többek között, hogy már nem fut olyan jól a kiadó szekere, mint a korábbi években, mert a könyvterjesztők csak késve fizettek a kiadónak (van, ami ezek szerint a '90-es évek óta változatlan idehaza a könyvpiacon...). És emlékezzünk csak vissza, egy évvel később, 1992-ben még ereje teljében van a Rakéta, amikor a Cherubion saját lapozgatós könyveket kezd kiadni a Harcos Képzelet-sorozatában, az Új Vénusz kiadó pedig elindítja az Űr-orgyilkossal a saját Fighting Fantasy sorozatát, a Fantázia Harcost, így a három kiadó még '93-ban is igen kemény konkurenciaharcot vív egymással a lapozgatós könyvek piacán az olvasók kegyeiért. Ebbe egyébként a Rakéta és az Új Vénusz is belerokkant: előbbi 1993-ban A varázsló kriptája megjelenése után, utóbbi a '94-es Tök(él)etlen katona 2 után hagyott fel a lapozgatós könyvek kiadásával.
A Köznevelés 1997. május 2-án megjelent száma azért még megemlíti a KJK-t, eddigre ugyanis köznevesül a kalandjátékkockázat, mint a hazai aranykorát élő szerepjáték (avagy: RPG) egyik szinonimája. Az említés abból az apropóból történik, hogy ez is egy slágertéma volt a gyerekek körében a Zabhegyező Gyerekanimátorok Egyesülete szervezésében megrendezett VI. Gyerekfesztiválon. Fun fact: a fesztiválbeszámoló pont ugyanazzal a Plantin betűtípussal szedték, mint amit a Rakéta (és az eredeti angol kiadó, a Puffin) használt a Kaland, Játék, Kockázat-könyvekben!
A Hajdú-Bihari Napló 1998. november 21-én megjelent, szombati számába Kozák Zoltán írt egy ismertetőt a Kaland, Játék, Kockázat-kötetekről Kalandozások egy képzelet szülte világban címmel, külön kiemelve benne A Tűzhegy varázslóját, a Halállabirintust és a Vértengereket. A lap 15. oldala, a Dzsem rovat egyébként tematikusan a játékokról szólt. Bizonyos Sz. F. nyúlfarknyi cikkben mutatta be a szerepjátékokat, cím szerint megemlítve többek között az AD&D-t, a Shadowrunt, a M.A.G.U.S.-t és Codexet. Szerepel egy idézet a játékmaci-rajongó Robin Williamstől (aki egyébként a videojátékokért is odavolt, ezért is nevezte el Zeldának a lányát!), Koroknai Edit pedig egy terjedelmes cikkben mutatta be a hazai játéktermeket, melyben rulettet, pókert vagy épp billiárdot játszó fiatalokat is megszólaltatott (emlékszem, '98-ban, a '48-as forradalom 150. évfordulóját mi is billiárdozással ünnepeltük meg a gimis osztálytársaimmal, miután délelőtt előadtuk a kisvárosunk főterén az ünnepi műsort, és korhű jelmezekben felolvastuk a 12 pontot).
Karafiáth Orsolyáról már évekkel ezelőtt is tudtam, hogy nagy képregényrajongó (még süvölvény újságírógyakornok voltam az Indexnél meg a Könyvesblognál, amikor hallottam Bayer Tónival képregényekről beszélgetni a szép emlékű Eduárd képregénybolt egyik rendezvényén), de hogy a Kaland, Játék, Kockázat-könyveket is ismerte, arról nem volt korábban tudomásom. Pedig így volt, sőt, még a Mozgó Világ 2000/4-es számában megjelent Bestseller című versébe is beleszőtte a lapozgatós könyveket!
Ezzel persze még korántsem lapoztunk a 400-as fejezetpontra, hamarosan folytatjuk a Kaland, Játék, Kockázat-könyvek magyarországi sajtóvisszhangját bemutató cikksorozatot!
A poszthoz az Arcanum Adatbázis Kiadó 27 millió folyóirat- és újságoldalt tartalmazó adatbázisát, az Arcanum Digitális Tudománytárat használtam forrásként. Nagyon köszönöm állhatatos munkájukat, és hogy megőrizték az utókornak ezt a sok-sok kultúrtörténeti kincset!
TETSZETT A POSZT? LÁJKOLD ÉS KÖVESD A NERDBLOG FACEBOOK-CSOPORTJÁT, ÍGY SOSEM MARADSZ STAR WARSOS, VIDEÓJÁTÉKOS ÉS KÉPREGÉNYES KONTENT NÉLKÜL!
Imádtad gyerekként a Kaland, Játék, Kockázatot? Mindened a retró? Akkor Ian Livingstone új játékkönyve, az Allansia bérgyilkosai is neked készült! Rendeld házhoz még ma a Szellemlovasból a magyar kiadást!