Nyúzott róka- és emberbőr

2011. szeptember 05. 16:46 - -Szűcs Gyula-

Valhalla-sorozat, 3. rész

A 2001-es Suttogó Cthulhu volt az egyik utolsó szög a Valhalla Páholy koporsójában: a kiadó előbb Val-ART-la, utóbb Árkádia Kiadóház néven futott, Novák Csanád pedig érdekházasságra lépett az egykori nagy ellenféllel, a szegedi Szukits kiadóval a hozományul kapott, brandmentő tőkeinjekció reményében. A "Hiánypótló scifi és fantasy klasszikusok, magyarul!"-elvet ekkorra már felváltotta az "Adjunk ki valamit kevés melóval sok pénzért, különben hó végén csődbe megyünk!"-hozzállás, így A suttogó Cthulhu már csak egy kétségbeesett és izzadságszagú újrahasznosítása lett a '93-as Cthulhu hívásának.

A Suttogás a sötétben, Cthulhu hívása, A sötétség lakója, A névtelen város és A kutya című novellák mellé (ezeket itt veséztük ki) mindössze a Patkányok a falban és A gonosz lelkész Kornya Zsolt-féle verziói kerültek be újdonságnak. Az igazi Lovecraft-rajongóknak azonban ez elég soványka kínálat volt, mivel a Patkányok a falban Máté J. György-féle fordítása már megjelent a '88-as Angolszász rémtörténetekben és a '95-ös Eryx falai köztben, míg Merényi Ágnes verziója a '89-es Lopakodó árnyakban volt olvasható, A gonosz lelkész pedig a kultikus 40. Galaktikában, Gálvölgyi Judit fordításában.

A Patkányok a falban egy 1924-es, korai Lovecraft-mű. Bár a középpontjában egy ősi, emberevő szekta áll, a novella nem kötődik szorosan a Cthulhu-mítoszhoz. Egyedül Nyarlathotep neve bukkan fel egy fél sorban, de Lovecraft itt még eléggé következetlen: azt írja róla, hogy egy vak, őrült isten, akit debil fuvolások ugrálnak körül az örök sötétségben - 11 évvel később ezt a leírást már Azathoth kapja meg A sötétség lakója című novellában. A főszereplő Delapore viszont már ízig-vérig lovecrafti hős: egy átlagember a ködös Massachusettsből, aki egyes szám első személyben mondja el, hogyan találkozott a földöntúli iszonyattal, miután visszaszerezte a régi, angliai családi birtokát, és egy régészekből és egyéb tudósokból szervezett csapattal a pincéjéből nyíló titkos ajtón át lemerészkedett a történelem előtti korok romjai közé.

A gonosz lelkész már egy jóval későbbi, 1933-as írás, ami szintén kilóg az életműből, mivel nem kötődik semmilyen szinten a Cthulhu-mítoszhoz. Valójában nem is novella, inkább részlet egy levélből, amiben Lovecraft részletesen leírta egy rémálmát a kevés barátai egyikének, Bernard Austin Dwyernek. Azért így is szépen felvonultatja a szokásos Lovecraft-kelléktárat: van egy okkult dolgokba fejest ugró narrátorunk, aki természetesen egyes szám első személyben meséli el, mi mindent látott az öreg ház padlásszobájában, ahová a helyiek csak vonakodva, meg persze egy csomó jótanáccsal ellátva engedték be kutakodni. A főhős először talál pár régi könyvet, a gerincükön olyan okkultista/alkimista húzónevekkel, mint Paracelsus, Albertus Magnus, Johannes Trithemius és Hermész Triszmegisztosz. Aztán felbukkannak mindenféle bizarr szertartást művelő kísértet-papok is, és miután az egyikükre a főhős rávilágít a magával hozott, radioaktív fényt kibocsátó "sugárvetítővel" (amit én 9 éve a nagy lelkesedés közepette simán sugárvetőnek olvastam), olyan átváltozás megy végbe, ami tökéletes lezárása egy sűrű és csapongó, lázálomból papírra vetett novellának.

A Valhalla egyébként még ugyanebben az évben belekezdett egy grandiózus vállalkozásba: a Szukits kiadóval karöltve, Kornya Zsolt szerkesztésével megjelentette a fanatikus gyűjtők számára készült három részes, keményborítós életműsorozat első kötetét, a féltéglányi H.P. Lovecraft összes művei 1-et. Aminek a folytatásait évekkel későb, a Valhalla megszűnése után a Szukits már egymaga volt kénytelen összefésülni.

B+
Howard Phillips Lovecraft: A suttogó Cthulhu
Fordította: Kornya Zsolt
Valhalla Páholy, 2001

 

(A poszt eredetileg a Könyvesblogon jelent meg)

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nerdblog.blog.hu/api/trackback/id/tr173218297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.10.29. 03:11:06

azért azt említsük már meg, hogy ez nem csupán rókabőr, mert egyrészt Kornya úgy volt vele, senki más nem érti LoveCraftot csak ő, ezért aztán a saját fordításait helyezte előtérbe, és most ki az aki emiatt pálcát törne a feje felett, holott nekem tetszik jó pár fordítás amit a Lazy adott ki, legalább lehet hasonlitgatni melyik jobb és hol

Kornya azonban nagyon jól kutatta is a gyakran epigonok által írt műveket, amikben a Lazy nem igazán járt élen, így sok novella ami ott megjelent nem is a mester műve

ráadásul 2001-ben sehol nem lehetett kapni már Cthullu hívását, és most miért lenne az szar üzlet ha +2 novellával új fordításban, megkapjuk ezt a kötetet? (nekem máig nincs meg az eredeti csak a Mórás, de abban csak két novella szerepel és csak a Cthulhu hívása ami a Valhallásban is benne van)

szal ez max azoknak volt "csalódás" akik időben megvettek minden kötetet, az se felejtsük el, hogy 2001-ben hírből se volt ennyire kiforrva a net, hogy két perc alatt megtalálod mi hol és mennyiért kapható, Suegeden, Pesten viszonylag sok antikvárium van ott könnyebben be lehet szerezni ilyesmit, de máshol nem igen

mindezek okán szerintem jogtalanul marasztalod el a Valhallát ezért a kiadványért
Helló