A Péntek 13-széria bevallottan Michael Myers ikonikus álarca alól bújt elő: Sean S. Cunningham rendezőnek annyira tetszett John Carpenter 1978-as Haloweenje, hogy Victor Miller forgatókönyvíróval karöltve 1980-ra ők is elkészítették a saját minimálköltségvetésű kaszabolós horrorjukat. Az első Péntek 13-ban azonban még nem Jason Voorhees mészárolt az azóta kultikussá vált hokimaszkjában, hanem az anyja.

Mrs. Voorhees ugyanis szakácsnőként dolgozott a Kristály-tó melletti ifjúsági táborban, ám amikor a kisfia, Jason vízbe fulladt (a felügyelőtanárai épp kufircoltak az egyik faházban), úgy döntött, megöl minden csinos lányt és jóképű srácot, akik némi potyaszex és ingyenkábszi reményében bemerészkednek az elátkozott kempingbe (többek között a félpucér Kevin Bacont, akinek a torkát az ágy alatt kuporgó Voorhees anyuka döfi át egy nyílvesszővel, mialatt a csaja a mosdóban van).

Cunningham és Miller sosem gondoltak gyilkosként kis Voorheesre. A híres maszkmester Tom Savini volt az, aki beleerőltette az első film végére azt a részt, amikor a hullaarcú Jason kiugrik a tóból és beleborítja a főhősnőt a csónakból a vízbe (később direkt beült a mozikba, hogy felmérje a közönség reakcióját ennél a jelenetnél). Jól tette: a mindössze félmillió dollárból forgatott film 59 milliós bevételt termelt, így a producer Steve Miner úgy döntött, jöhet a folytatás.

Az 1981-es második részt már maga Miner rendezte, és Ron Kurz forgatókönyvíróval karöltve rögtön azzal nyitott, hogy megölte az első rész nagy vérengzésének két túlélőjét, Alice-t és a Kristály-tó mellett biciklizgető, vén falubolondját. A gyilkos viszont itt már az időközben bikanyakú vadállattá cseperedett Jason: az anyja levágott fejének egy helyre kis házioltárt rittyentett, és lelkiismeretesen folytatja a családi missziót, azaz kicsontoz minden strandgatyás és bikinis fiatalt, aki a Kristály-tó partján akar egy-két spanglival lazulni. Vagy épp részt venni a horror zsánerben kötelező éjszakai, pucér fürdőzésben.

Érdekesség, hogy Jason itt még nem a híres hokikapus maszkkal takarja el a randa fejét, hanem egy idétlen zsákkal. Ez egyébként Steve Miner főhajtása volt egy 1976-os horror, A város, amely rettegett a naplementétől előtt, amiben egy ugyanilyen zsákfejű, kertésznadrágos vadember volt a gyilkos. Sőt, a Péntek 13. II. rész leglátványosabb kivégzése, a bungalóban szexelő fiatalok leszúrása is egy tisztelgés volt a készítők részéről:

Mario Bava egyik mesterművében, az 1971-es A vér öblében ugyanis a gyilkos szintén egy lándzsával döfte keresztül a kufircoló szerelmespárt:

(Részlet Mario Bava A vér öble című horrorjából)

A Péntek 13-ban látott verziót viszont megcsonkították a vágóasztalon, hogy a filmet ne sorolják be az anyagi bukást jelentő X korhatár-kategóriába. Így a lándzsával leszúrt párocskát már nem mutatták meg felülről, csak a VHS-kiadás (és persze később a dvd-verzió) hátsó borítójára kerültek fel, kedvcsináló pillanatképnek:

Hiába azonban a nagy klasszikusok előtti tisztelgés, ha a film lassú és kiszámítható, a Tom Savini nélkül készült effektek gagyik, a színészi játék pedig pocsék (a felkoncolt fiatalok közül már senki sem tudott olyan A-listás sztár lenni, mint Kevin Bacon az első részből). A Péntek 13. II. rész 1981-ben nem is robbantott akkorát a mozipénztárakban, mint a nagy előd: 59 millió dollár helyett csak 21,7 milliót termelt. Ami persze így is óriási bevétel volt a mindössze 1 milliós büdzséhez képest, így Steve Minerék 1982-re elkészítették a folytatást. 

Friday the 13th Part 2 (1981) - értékelés: