"Egy fantasztikus vakáció Floridában! Halálpart! Napfénytől ragyogó tengerpart, gyönyörű lányok, önfeledt szórakozás! De egy nap megjelenik a lelkekben a félelem! Halálpart! Egy elvetemült gyilkos sorra szedi áldozatait! Halálpart! Szinkronizált film. Hát persze, hogy a Halálpart is a VICO filmje!" 

A 90-es évek elején rengetegszer halhattunk efféle bugyuta filmajánlót, ahol A HANG, azaz a híradós Bozai József, Minden Stáblista Örökös Felolvasója fél perc alatt legalább ötször bekiabálta A nindzsa bosszúja, a Szájborg, A világ urai és a többi kultikus VICO-film címét, amikről az eredeti jogtulajdonosok nem is tudták, hogy Fenyő János piacra dobta itthon sárga VHS-kazettákon. (1992 környékén viszont kiderült a turpisság, és három év pereskedés után a később meggyilkolt médiacézárnak 100.000 dolláros kárpótlást kellett fizetnie a Fox és a Columbia stúdióknak, utána pedig fel kellett adnia az illegális kazettabizniszt.)

Ez persze semmit sem von le a VICO-filmek értékéből, hiszen Fenyő Jánosnak köszönhetően rengeteg jó, és még annál is több kimondottan csapnivaló alkotással ismerkedhettünk meg. Új cikksorozatunkban ezekben a "mozgóképtörténeti klasszikusokban" fogunk nyakig merülni.

Az 1989-es Halálpart igazi ínyencfalat a B-kategóriás filmek szerelmeseinek! A rendező ugyanis nem más, mint a Cannibal ferox, a Démonok 3 és egy seregnyi másik olasz horror atyja, Umberto Lenzi. A sztori a korszak egyik kedvenc slasher szériájának számító Péntek 13.-filmek dramaturgiáját követi. Azaz: titokzatos maszkos sorozatgyilkos koncolja fel a csöcsös csajokat és a füvező srácokat, azzal a különbséggel, hogy a Kristály-tó és környéke a napfényes floridai tengerpart szörfözős-mellszépségversenyes milliőjébe lett áthelyezve.

A film a Démonok nevű motorosbanda főnökének villamosszékes kivégzésével nyit. A bandita mindenkit megfenyeget, hogy vissza fog térni a halálból, és bosszút áll. Ez egy fontos szimbólum, mert a továbbiakban tényleg egy sisakos motoros kezdi el árammal öldösni a tengerparti partyarcokat: liftben és garázsban vezeti beléjük a 220-at. Sőt, néhány embert a megbütykölt motorjával süt ropogósra, amin a hátsó ülést egy gombnyomásra aktiválható villamosszékké(!) alakította át!

Sorban halnak tehát kínhalált a tipikus 80-as évekbeli, dauerolt hajú bombanők, meg persze az őket kukkoló/rájuk nyomuló lúzerek. Ám amikor a villamosszékes "motorosdémon" szénné égeti a bamba főhős legjobb haverját, rendőrség és a polgármester viszont el akarják tusolni az ügyet, egy csókos szájú, macskaszemű pultoslánnyal magánnyomozásba kezd. A sztori innentől több fordulatot is vesz: mikor már azt hinnénk, hogy a halálból visszatérő, szadista motoros valójában a korrupt és kissé perverz seriff, kiderül, hogy nem is ő volt a gyilkos.

Többet viszont nem is spoilereznénk, vegyük inkább sorra azokat az ismétlődő jeleneteket, amik miatt a Halálpart tökéletes film egy konyhába szorult házibulit megmentő lerészegedős játékhoz! Igyunk:

• - ha valaki más is épp piál a filmben!

• - ha felvillan a képernyőn egy formás, bikinis segg!

• - ha felcsendül a gyilkos motoros "halálmetál" zenei témája!

• - ha a gyilkos motoros megölt valakit egy röhejesen béna speciális effektekkel megpakolt jelenetben!

• - ha a szegény ember Michael Ironside-ja, a Juhász Jácint-hasonmásverseny különdíjasa, John Saxon mogorván néz! 

• - és igyunk kétszer egymás után valami nagyon ütős töményet, ha felbukkan ez a kis cukipofa!

Halálpart/Nightmare Beach (1989) - ítélet: