Heti Bond-lány: Claudine Auger [18+]

2014. március 05. 07:07 - -Szűcs Gyula-

Ma az 1965-ös Tűzgolyó szuperdögös búvárlányával, Dominóval folytatjuk a Bond-lányokat bemutató cikksorozatunkat.

Claudine Auger.jpg

A főgonosz Largo dekoratív segítőjét, a szinte minden jelenetben más fürdőruhában domborító Dominót Claudine Auger alakította. A szerepre esélyes volt Julie Christie, Faye Dunaway, Yvonne Monlaur, Mary Menzies, Gloria Paul és Maria Grazia Buccella is, a korszak szexszimbóluma, Raquel Welch pedig csak azért nem kapta meg a békatalpat és a bikinit, mert épp a Fantasztikus utazás című sci-fit forgatta.

951311667-ClaudineAuger002.jpg

Domino szerepét eredtileg az olasz bombázónak, Luciana Paluzzinak szánták, ám a Thunderball akaratos producere, Kevin McClory (akiről lentebb még sok szó fog esni), beprotezsálta a filmbe Claudine Augert, miután megakadt rajta a szeme nyaralás közben Nassau egyik strandján. A rosszindulatú, élete végéig Bond-jogok miatt pereskedő, vén kéjenc így bámulta Augert a forgatáson:

obituary_kevin_mcclory3.jpg

A forgatókönyvírók Dominetta Palazzi karakteréből (más források szerint: Petacchiból) így végül kénytelenek voltak francia lányt faragni, Dominique Derval néven. Luciana Paluzzi pedig végül a SPECTRE bűnszervezetnek dolgozó bérgyilkosnő, Fiona Volpe szerepét kapta meg. De róla majd a jövő héten lesz szó.

still-of-claudine-auger-in-thunderball-(1965)-large-picture.jpg

Auger egyébként a Thunderball idején már ismert francia színésznő volt: 1958 óta szerepelt filmekben, főleg kosztümös drámákban és romantikus vígjátékokban.

Claudine Auger 5.jpg

Viszont olyan botrányos francia akcentusa volt, hogy a végleges moziváltozatban Nikki Van der Zyl kölcsönözte a hangját (akárcsak '62-ben Ursula Andress esetében). Sean Conneryvel azért szemmel láthatóan így is jól érezte magát a forgatáson:

claudineaugerconneryoleben.jpg

Bár a Tűzgolyóban nem villantott, egy későbbi filmjében, az 1971-es ledobta a textilt:

claudine-auger-un-peu-de-soleil-dans-leau-froide.jpg

Végezetül pedig lássuk, mit írtam a Thunderballról majdnem 10 éve, 2006 környékén, amikor egymás után lepörgettem az összes addigi James Bond-filmet:

Terence Young 1965-ös Thunderballja a mai napig őrzi előkelő helyét a legnépszerűbb James Bond-filmek ranglistáján. Annak ellenére, hogy a bemutatója után a kritika kissé fanyalogva fogadta, hosszú ideig a Bond-széria legtöbbet jövedelmező epizódjának számított. Kirobbanó sikerét alighanem az erős forgatókönyvnek, a biztos kezű rendezőnek, és az addig soha nem látott, izgalmas víz alatti jeleneteknek köszönhette - ám tudni kell, hogy a látszólag tökéletes felszín alatt keserves harcok és évtizedeken keresztül fennálló érdekellentétek húzódtak meg.
Sean_thunderball_art.jpg
 
Tűzgolyó eredetileg nem regénynek, hanem kifejezetten forgatókönyvnek készült. Ian Fleming 1959-ben döntött úgy, hogy itt az ideje bedobni Öfelsége tikosügynökét (szó szerint) a mélyvízbe - azaz kipróbálni, hogyan működik egy cápákkal, búvárokkal és bikinis lányokkal jócskán megfűszerezett Bond-történet a mozivásznon. Mivel Fleming idegen volt a filmiparban, segítőtársakat keresett: Jack Whittingham forgatókönyvíró mellett egy izgága rendező, Kevin McClory is besegített a dialógusok megírásába. És itt kezdődtek a problémák...
 
McClory korántsem bizonyult olyan jó írónak és producernek, mint ahogyan azt hangoztatta magáról. A forgatókönyv lassan haladt, a forgatások elkezdéséhez nem sikerült egyetlen bőkezű támogatót sem keríteni, így nem csoda, ha Fleming (aki ahhoz szokott hozzá, hogy nyugodt körülmények között, két-három hónap alatt ír meg egy könyvet jamaicai nyaralójában) végül elveszítette a türelmét, és otthagyta a készülő produkciót. Egymaga fejezte be a Tűzgolyót, immáron regényként, amit 1961-ben McClory is elolvasott - és beperelte Fleminget, aki állítása szerint számtalan olyan elemet vett át a Thunderball-forgatókönyvből, amit eredetileg nem is ő talált ki. Fleming nem aggódott a per miatt. Menő ügyvédei voltak, ráadásul két váratlanul felbukkanó producer (Saltzman és Broccoli) igen tekintélyes összeget kínált neki az addig megjelent, és a jövőben megírt Bond-történetek megfilmesítési jogáért cserébe. A két filmmogul kedvenc története pont a Tűzgolyó volt, ezzel szerették volna indítani a tervezett kémfilm-sorozatukat - ám az ügyvédeik tanácsára végül mégis a Dr. No mellett döntöttek, hosszadalmas jogi huzavonákat elkerülendő.
claudineaugercasino.jpg
 
Az 1962-es Dr. No-val megkezdődött a 007-es sikertörténete, és időközben a Fleming-McClory páros is megegyezett peren kívül: a továbbiakban együttesen rendelkeznek aTűzgolyó-regény szerzői jogaival. Mikor híre ment, hogy Saltzman és Broccoli a Goldfingerután épp a Thunderball-t szeretné elkészíteni, McClory azonnal helyet követelt magának a stábban. Kiharcolta magának a produceri pozíciót (a korábbi filmek két producere meg kellett hogy elégedjen egy Saltzman and Broccoli present felirattal a stáblistán, holott a szervezőmunka oroszlánrészét továbbra is ők végezték), végletekig makacs természetével valósággal az őrületbe kergetve Terence Young rendezőt. McClory amatőr sportbúvárként rajongott a készülő film víz alatti jeleneteiért, ezért egyetlen képkockányit sem engedett belőlük kivágni - mentségére legyen mondva, később pont ez bizonyult a Thunderballegyik legnagyobb erősségének.
thunderballposter2.jpg
 
A sorban negyedik Bond-filmben ismét a világ leggonoszabb tudósait, elcsapott kémeit, és hidegvérű gyilkosait sorai közt tudó nemzetközi bűnszövetkezet, a SPECTRE mozgatja a szálakat (Ernst Blofeld elit terrorcsapata a Thunderball regényben bukkant fel először, Dr. No és Rosa Klebb tervének támogatói Flemingnél eredetileg a szovjetek voltak). Orvgyilkosság, zsarolás, kábítószer-kereskedelem, kémtevékenység - a továbbra is szigorúan csak nyaktól lefelé látható, perzsamacskát simogató szupergézengúz bárkinek elvégzi a piszkos munkát, amennyiben kellően megfizetik a szolgálatait. Ha pedig épp nincs semmilyen megbízatás, maga gondoskodik arról, hogy a szervezet világszerte felépített szupertitkos bázisainak rezsijét mindig legyen miből kifizetni: ezúttal legmegbízhatóbb emberére, Largóra (Adolfo Celi) bízza az atomtöltetekkel felszerelt Vulcan típusú vadászbombázó elrablását, és biztos helyre szállítását.
Az atombombák visszaszolgáltatásáért cserébe később mindössze egy Burma partjainál ledobott csomagot kér - a dolog egyetlen szépséghibája, hogy százmillió font értékű gyémánttal a belsejében. A 007-es (Sean Connery) ugyan épp egy szanatóriumban tölti a kötelező szabadságát, de hamarosan reaktiválják. És bár a hawaii-inges Q-nak ezúttal sincs ínyére a flegma ügynökkel való találkozás, ismét ellátja Őfelsége titkos ügynökét bevetés előtt a legújabb szuperketyerékkel (többek között egy mini-oxigénpalackkal és egy sugárzásmérő fényképezőgéppel).
Terence Young egyfelől hű tudott maradni a korábbi Bond-részekhez - másrészt viszont merészen bevállalt néhány olyan újítást, amelyek nagyban meghatározták a későbbi Bond-filmek dramaturgiáját. A Thunderball helyszíne ismét a napsütötte Karib-tenger, a Dr. Noés még jó néhány másik, korai Fleming-regény egyszerre megnyugtatóan ismerős, és halálos veszedelmekkel teli vidéke. Az új film, akárcsak elődje, a Goldfinger bővelkedik akcióban és látványosságban: Bond hátirakétával menekül üldözői elől a főcím előtti nyitójelenetben, és ismét színre lép (azaz gurul) a közkedvelt Aston Martin DB5...
Thunderball.jpg
Újításként a film egyharmadát gyönyörűen megkomponált víz alatti felvételek teszik ki. A cikázó halrajok és a tökéletes alakú búvár Bond-lány szemet gyönyörködtető látványát egy komplett békaember-armada szigonypuskás összecsapása teszi felejthetetlenné. Ráadásul az utóbbinál egy egész gyűjteményre való csodamasina (mini-tengeralattjáró, szupergyors búvármotor) hódítja meg a tenger mélyét - azt a közeget, ahová az ezután következő Bond-filmekben szinte mindig kötelező lesz ellátogatni.
 
A történetvezetésben és a karakterábrázolásban is látszik némi változás: az addig jóformán dramaturgiailag súlytalan, csinos dekoráció szerepét betöltő Bond-lányok Terence Young filmjében mintha már némi jellemfejlődésen mentek volna keresztül. ATűzgolyóban körvonalazódik először az a fajta rendezőelv, amely alapján az elkövetkezendő Bond-filmekben háromféle nőtípust különböztethetünk meg. Az első a jó szándékú naiva, aki az esetek többségében csúf halált hal a gonosztevők keze által, annak ellenére, hogy általában mindent megtesz azért, hogy a brit szuperügynök haladjon a nyomozásban, vagy csak eltöltsön néhány kellemes órát. Előbbire jó példa a 007-es karibi összekötője, Paula Caplan (Martine Beswick - ő volt egyébként az Oroszországból szeretettel egyik cigánylánya is), utóbbi szerep pedig tökéletesen illik Bond masszázsmániás ápolónőjére (Molly Peters).
thunderballposter.jpg 

A második típusba tartozó nő az ellenfél táborához tartozik. Általában a Főgonosz szeretője, de a Bonddal folytatott viszonya során rájön, kinek az oldalán kellene igazából állnia - és onnantól már a lehető legodaadóbban segíti Őfelsége titkos ügynökét. A Thunderballban tipikusan ilyen a bájos búvárlány, Domino (Claudine Auger), aki saját maga kíván bosszút állni a gonosz Largón, mikor Bondtól megtudja, hogyan és miért halt meg a bátyja, a Vulcan pilótája.
claudine-auger-he-got-the-point-scene.jpg
A harmadik csoportba a Főgonosz halálosan szép elit testőrei és bérgyilkosai tartoznak. Őket szinte soha nem lehet átállítani a jó oldalra, hiszen legjobb tudásuk szerint dolgoznak Bond elveszejtésén - de persze sohasem zárkóznak el attól, hogy mindeközben leteszteljék a 007-es legendás férfiúi helytállását. A Thunderballban így tett Largo bérgyilkosnője, Fiona Volpe (Luciana Paluzzi) is - végül persze elnyerte méltó büntetését: saját emberei lőtték le figyelmetlenségből egy előkelő koktél-partin.
 
A Bond-veteránnak számító Terence Young harmadik rendezése tehát nem csak méltó folytatása az addigi munkásságának (Dr. No, Oroszországból szeretettel), merész újításaival alaposan feladta a leckét a sorban utána következő alkotóknak. Minden emberi hibája ellenére el kell ismerni Kevin McClory szerepét is a Tűzgolyó átütő sikerében. Az már egy egészen más történet, hogy a szerzői jogokra hivatkozva 1983-ban elkészítette az őszülő Sean Connery-vel a Thunderball vérszegény remake-jét, a hivatalos James Bond-filmnek soha el nem ismert Never Say Never Againt (Soha ne mondd, hogy soha).

Thunderball (1965) - Ítélet:

5hcsillag560.jpg

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nerdblog.blog.hu/api/trackback/id/tr565838154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ƃáןıʌ ʇʇoʇípɹoɟ 2014.03.05. 12:58:52

Azért az a gerinchúzós rész vastagon röhejes volt... :)

TomAce 2014.03.05. 20:27:14

Ezek a bondos cikkek anno fentvoltak valami mozis oldalon, ott is végigolvastam őket. Aztán a James Bond blogon dettó. Itt is elolvasva újfent meg kell állapítanom, remek írások! :)

-Szűcs Gyula- · http://nerdblog.blog.hu/ 2014.03.05. 21:18:49

@TomAce: Kösz!
A Filminfo, ahol anno olvashattad, ezer éve megszűnt. A jamesbond.blog.hut is törlöm, miután átpakoltam ide mindent, mert eltűntek belőle a képek.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2014.03.05. 22:22:36

Ez az egyik legszebb nő az egész sorozatban. A film kevésbé tetszett, nekem valószínűleg pont a búvárkodás volt túl sok.

NocadLee · http://nocadlee.hu 2014.03.06. 09:44:23

Sean Connerynek nagyon rossz dolga volt a forgatásokon... :-))

TomAce 2014.03.06. 14:04:38

@-Szűcs Gyula-: Lesz majd írás a Skyfallról is? Ha jól rémlik, akkor ahhoz már nem érkezett cikk a jamesbond.blog.hu-ra sem.

-Szűcs Gyula- · http://nerdblog.blog.hu/ 2014.03.07. 09:45:29

@TomAce: Nyugi, lesz! Bár az még odébb van: heti 1 Bond-lánnyi tempóban minimum fél év, de inkább több! :)
Helló