Nemrég olvastam újra pár Galaktikát, és a 1987-ben megjelent 84. szám borítóján meglepetten fedeztem fel egy C-3PO-szerű alakot, amint egy arcnélküli kőgólem-légió élén egy meztelen nőt cipel a régi B-kategóriás horrorfilmek szörnyeit idéző, klasszikus pózban. A festményt a lengyel születésű, de már Franciaországban és Németországban befutott borítóillusztrátor, Wojciech Siudmak követte el (a nevét korrektül le is hivatkozta Galaktika főszerkesztője a tartalomjegyzék végén, az viszont már erősen kétséges, hogy a lapvezetés fizetett-e művésznek az utánközlésért), a 84. szám hátoldalára pedig szintén egy Siudmak-kép került:
A festmény a Siudmak-korpusz iskolapéldája: a sötét űrben lebegő kősziklán egy lenge öltözetű, éteri alak áll, a háttérben elsuhanó meteorok alja pedig pont úgy néz ki, mint a Millennium Falcon!
Érdekesség, hogy a képet érthetetlen okokból kicsit kiretusálta a '80-as években már rendszeresen pucér csöcsös címlapokkal megjelenő Galaktika, mivel a több könyvborítóhoz is felhasznált Siudmak-festményen eredetileg kivillant az űramazon melle:
Ez volt amúgy a 84. Galaktika borítója:
Wojciech Siudmak egyébként rengeteg hasonló képet festett a '70-es és a '80-as években. Ezen az 1980-as Philip José Farmer-regényborítón például egy jellegzetes, szárnyvégi lézerágyús X-Wing vadászgépet kapott el a fura fémmadár:
A '90-es években már Siudmak lett szinte minden Franciaországban megjelenő, hivatalos Star Wars-regény borítófestője (pont mint nálunk a legendás Boros-Szikszai páros). Siudmak azonban vagy nem volt hajlandó elolvasni a Csillagok háborúja-regényeket, és mindig rögtönzött valamit, vagy pedig direkt mindig egy sajátosan elvont és bizarr formában értelmezte újra George Lucas világát. Ez a Star Wars-illusztációja még egész pofás volt, leszámítva persze a nagymamafejű Hant (az 1997-ben kiadott Koráliai rajtaütés című regényhez készült):
De az 1992-es, francia kiadású Jedi visszatér borítóján (illetve az őstrilógia gyűjteményes kiadásán) már teljesen érthetetlen, miért lóbál fénykardot a Mon Mothma-kinézetű Leia, miközben egy ősi citadella intergalaktikus lépcsőjén közelít az apja hatalmas kiborgfeje felé:
A Timothy Zahn-féle A Birodalom örökösei 1995-ben jelent meg Franciaországban. Egy olyan Siudmak-féle borítóval, amin Han Solo egy játékpisztolyos kölyök, Leia pedig enyhén szellemi fogyatékos:
Az utolsó parancs borítóján meg nem igazán értem, hőseink miért a rohamosztagosokkal együtt szemlélik a lezuhant űrhajó roncsait:
A fénykardozó, Neandervölgyi-fejű Han Solo sem túl kánonhű a Szökevények borítóján, amint a könyékből levágott bal karjával éppen hátbavág egy fura sisakos rohamosztagost:
A Különbéke 1998-as francia borítóján pedig nem is Ben Kenobi, hanem a Mikulás vigyorog a debil főszereplők között:
C-3PO-ból meg kockás hasú chippendale fiú lett a Leszámolás a Középpontban 1997-es francia kiadásának borítóján:
