Ma van gyereknap, a héten pedig azt is megünnepeltük, hogy pont 40 éve, 1977. május 25-én mutatták be a mozik minden idők legmenőbb űrkalandját, a Csillagok háborúját. A Star Wars négy évtizede persze már régen nem a nyolc mozifilmről és a hozzájuk kapcsolódó rajzfilmsorozatokról (na meg persze az ewok-tévéfilmekről és a szentségtelen Holiday Specialról) szól.
Rengeteg könyv, képregény és videojáték folytatta Luke, Han, Leia meg a többiek kalandjait, Darth Vader képmása köszön vissza minden második iskolatáskáról, termoszról és törülközőről. A Csillagok háborúja-témájú videojátékok és akciófigurák sosem voltak még annyira népszerűek, mint manapság, de reneszánszukat élik a Star Wars-logós űrhajómakettek és társasjátékok is.
Az utóbbiakból mutatunk most be három olyan darabot, ami bármelyik gyerekszoba - vagy akár nappali - dísze lehet!
Poe Dameron fekete X-Wingje, csipogó BB-8-tel
Emlékszem, a Star Wars-űrhajómakettek első nagy divathulláma a rendszerváltás utáni, hirtelen nyakunkba szakadt vadkapitalizmussal köszöntött be idehaza. Szolnokon a '90-es évek közepén jó eséllyel nem is lakott olyan gyerek, akinek a szobájában ne lett volna a polcra téve egy jól-rosszul összerakott, szürke TIE Interceptor. Viszont arra is emlékszem, hogy ezeket a '80-as és '90-es évekbeli MPC-maketteket borzasztó macerás volt összeragasztgatni, kifesteni pedig csak a legelvetemültebbeknek sikerült.
Na, ez most már a múlté! A modellgyártás egyik nagyágyúja, a Revell már évek óta nehézségi szintekkel jelöli a termékeit: a direkt makettszűzeknek és kisgyerekeknek szánt, „Level1” űrhajókkal még az olyan remegő kezű, rosszul látó, pepecselős hobbikhoz igen-igen türelmetlen emberekből is profi modellező lehet, mint amilyen én vagyok! A Star Wars 7-ben látott fekete X-Winget ugyanis semmivel sem volt nehezebb összeraknom, mint mondjuk egy Kinder-tojásba rejtett műanyag kisautót. A gyárilag lefestett, nagy és masszív műanyag alkatrészeket egy tökéletesen érthető szerelési útmutató alapján pikkpakk egymásba lehet pattintani, aztán már lehet is nyomkodni a kis BB-8 fejét, aki mindenféle lézernyaláb- és robbanáshangot ad ki.
Ráadásul ahogy nézegettem, Kylo Ren Level2-es parancsnoki hajóját sem akkora ördöngösség összerakni. Az első komolyabb készlet, amihez már festékes tégelyeket és ragasztót is csomagol a Revell, az a Level3-as Millennium Falcon – de a doboza szerint egy 8-10 éves kölyök már simán megbirkózik vele.
Revell Star Wars Poe's X-Wing Fighter
Ez a pár perc alatt összepattintható, csodaszép űrhajó bármelyik gyerekszoba vagy munkahelyi íróasztal dísze lehet. Ráadásul anélkül, hogy festékes vagy ragasztós lenne a kezünk és a ruhánk!
Ajánlott életkor: 6+
Összerakási idő: max. 15 perc
Nehézség: 1/5
Dizájn: 5/5
Szerelési útmutató: a dobozhoz mellékelve (nyelvfüggetlen)Ár: kb. 7000 forint
Ítélet:
X-Wing figurás taktikai játék
Nagy koponya volt, aki kitalálta, hogy annak nem sok értelme van, ha a Star Wars-űrhajók csak úgy a polcon díszelegnek – rendeljünk inkább hozzájuk támadó- meg védőértéket, találjuk ki, mennyire fordulékonyak, és már vívhatjuk is rögtön a filmbe illő űrcsatákat a terepasztalon!
A patinás Fantasy Flight társasjátékkiadó rengeteg olyan játékot megjelentetett már korábban, amiben sok-sok szép műanyag figurával csépelhetjük az ellent, feltápolva őket mindenféle kártyákkal meg akciókockákkal. A 2012-től megjelenő X-Wing Miniatures Game is lényegében pont ugyanaz, mint a Games Workshop kultikus terepasztalos hadijátéka, az 1983-as Warhammer Fantasy Battle, csak Star Wars-környezetben. Vagyis itt nem lovagok, orkok, törpék meg patkányemberek csapnak össze egymással a romos várfalak tövében, és nem a tűzgolyó meg a sárkányláng hatósugarát kell méregetni különféle papírsablonokkal, hanem azt, hogy egy nyaktörő Tallon-orsó manőver után belefér-e még az X-Wingünk lőtávjába a nyomunkban lihegő TIE vadász!
A most már magyarul is elérhető X-Wing kezdőkészlet három, gyönyörűen kifestett űrhajót tartalmaz: Az ébredő Erőben látott, ketté vágott beömlőnyílású, T-70-es mellé két Első Rendbe tartozó TIE-Fightert kapunk. Az űrharc szabályai csak elsőre bonyolultak, néhány átolvasás után már gördülékenyen fog menni minden (maga a játék eleve sétagalopp egy-egy masszívabb, gigadobozos Fiantasy Flight-társas szabályerdeihez képest). Az pedig, hogy a pályán való mozgást mindenkinek titokban, egy tárcsán beállítva kell beállítani, anélkül, hogy az ellenfél tudná, merre fogunk majd egy váratlan manőverrel kanyarodni, kifejezetten üdítő színfolt! A kétjátékos felálláshoz és a 12 éven felülieknek kitételhez egyébként nem kell annyira mereven ragaszkodni: mi pompásan elvoltunk úgy is, hogy az X-Wingemet üldöző egyik TIE-vadászt a Csillagok háborúja-rajongó apukám, másikat a szintén Star Wars-fan 6 éves unokaöcsém irányította, miután előre megbeszélték a taktikájukat.
X-Wing figurás játék - Az ébredő Erő kezdődoboz
Gyors és izgalmas X-Wing Vs. Tie Fighter-meccseket vívhatunk a padlószőnyegen, az ágyon vagy az ebédlőasztalon. Soha többé nincs unalmas családi vendégeskedés!
Játékosok száma: 2 fő, de hajónként 1-1 játékossal is jó móka.
Ajánlott életkor: 12, de már egy Star Wars-rajongó 6 évessel is vígan játszható.
Játékidő: kb. 30-45 perc
Nehézség: 2/5
Dizájn: 5/5
Újrajátszhatóság: Bármelyik hétvégén.
Magyar szabálykönyv: A Delta Vision magyar kiadásában a dobozhoz mellékelve.Ár: 11 990 forint / Hol kapható itthon?
Ítélet:
Imperial Assault
Most pedig elérkeztünk a Star Wars-társasjátékok jelenlegi nehézsúlyú bajnokához, aminél bonyolultabbat és szórakoztatóbbat nemigen fog még egy ideig senki piacra dobni! Íme a Star Wars: Imperial Assault, amiben az első Halálcsillag elpusztítása után ugorhatunk fejest mindenféle izgalmas kalandba a Csillagok háborúja világán.
Nekem személy szerint a geek társasjátékok között azok a kedvenceim, amelyek a jó öreg HeroQuest-stílust képviselik. Vagyis ahol adott egy nagy, labirintusszerű, gyönyörűen megfestett játéktér, amit a játékvezető (vagy ha úgy tetszik: mesélő, kalandmester) telepakol egy rakás legyőzni való ellenféllel (amelyek egytől egyig szépen kidolgozott, műanyag figurák), gyilkos csapdával, akadályt jelentő ajtóval és kifosztásra váró ládával. A játékosoknak pedig, akik a szintén szépen kidolgozott műanyag figuráikat tologatják a táblán, nem egymással versengve, hanem egymást segítve kell átverekedniük magukat az ellenség hordáján és teljesíteniük az épp aktuális feladatukat. Ez a játéktípus a '80-as évek vége óta a komolyabb rákészülést igénylő, többalkalmas társasok egyik húzózsánere (külön szakszó is van már rá: dungeon crawl), nem csoda, hogy ezen a piacon csak az tud talpon maradni, aki szebben, jobban, bonyolultabban és addiktívabban tudja variálni a HeroQuest szabályait.
Az Imperial Assault nálam minden szempontból jelesre vizsgázott: szebb, jobb, bonyolultabb és addiktívabb, mint a műfajban eddig általam ismert nagy klasszikusok, a DragonStrike-tól kezdve az Odalenten át a pár éve pont itt a Nerdblogon magasztalt Mice & Mistycsig. Először is: a dobozban található, 34 szebbnél szebb műanyag figura, a Skála-szatyornyi kártya, token, jelző és egyéb kütyü, valamint a kampány és az instant hentelés módot is lehetővé tevő, komplex szabályrendszer bármilyen zsánerben megállná a helyét, legyen az fantasy, klasszikus sci-fi vagy zombiapokalipszis. Itt viszont külön öröm, hogy végre a Star Wars-világában indulhatunk el kalandozni. Mert hát valljuk be, nagyon-nagyon régóta adós volt már a Fantasy Flight kiadó egy olyan félkooperatív társassal, ahol nem a szokásos csontváz-óriáspók-sárkány szentháromság, vagy épp a Doom szörnyetegei az ellenfelek, hanem a rohamosztagosok, a kutatódroidok, a Császár vöröspalástos gárdistái és a Birodalom zsoldjában álló fejvadászok. Vagy épp egy impozáns méretű AT-ST lépegető és maga Darth Vader!
Természetesen a játék műfajából adódóan az Imperial Assaultban is ugyanúgy különböző képességekkel rendelkező játékos karakterek közül választhatunk, akárcsak a többi dungeon crawlban. Ezúttal Gaarkhan, a vuki harcos, Diala, a twi'lek Jedi, Jyn, a pisztolyhős csempészlány, Fenn, a veterán felkelő katona, Mak, a bothan mesterlövész és a Mikulásszakállú Gideon parancsnok bőrébe bújhatunk, miközben rohamosztagosokra lövöldözünk a puzzle-darabokként, külön elemekből összepattintható pályákon. A karaktereink a kampány módban a történet előrehaladtával profibb felszerelésre és egyre több tapasztalatra tesznek szert, ezzel biztosítva a fejlődést, és a jobb esélyeket az egyre erősebb ellenfelek legyőzésére.
De persze azok se keseredjenek el, akik a Felkelés ismeretlen hősei mellett a jó öreg Han Solót, Csubakkát vagy Luke-ot is szívesen viszont látnák a saját Csillagok háborúja-kalandjukban. Az összefüggő kalandfüzérként végigjátszható kampány módban ők is tiszteletüket teszik – igaz, csak kis tokenekként, mint a karakterek szövetségesei (az egyik küldetés pont Luke kiszabadítása a birodalmiak fogságából). Vékonyabb pénztárcájú rajongóknak viszont jó hír, hogy a mostanában forgalomba hozott Imperial Assault-alapdobozok már egy-egy Luke- illetve Darth Vader-figurát is tartalmaznak (valamint részletes útmutatót két új kampányküldetéshez és két instant hirighez), így ezeket már nem kell külön megvenni! Ezzel viszont elérkeztünk a játék egyetlen hátulütőjéhez: az Imperial Assault játszható karakterei, hozzánk csapódó filmes főszereplői, legyőzendő ellenfelei mind végesek, és a mutatós erdős-sivatagos-birodalmi kutatóbázisos pályaelemek sem variálhatók azért a végtelenségig. Ha valaki a Hoth-on akar harcolni a wampákkal, vagy szétcsapna Jabba pribékjei közt a Tatooine-on, annak bizony külön be kell szerezni a témába vágó Fantasy Flight-kiegészítőket, vagyis az újabb figurákat, kártyákat, tokeneket és kalandfüzeteket.
Joggal merülhet fel tehát az a kérdés is, hogy az Imperial Assault a fejleszthető karatereivel, az összetett szabályaival és az egybefüggő kalandokkal nem olyan-e, mint a régi (a Valhallánál kihulló lapos, fapados változatban magyarul is kiadott) Star Wars szerepjáték lebutított változata, pár tucatnyi figurával megtoldva? És miért választaná bárki is a társasjátékot a hagyományos, „pen & paper” RPG-vel szemben? Nos, nekem szerencsére még ma is van alkalmam havi rendszerességgel társasozni és szerepjátékozni a barátaimmal, úgyhogy első kézből szerzett tapasztalatokból tudom összehasonlítani a két műfajt.
Az biztos, hogy 30 felett a munka és a család miatt sajnos már egyre ritkábban adódik olyan alkalom, amikor teljes létszámban tudunk „oldszkúl” szerepjátékot tolni, és folytatni egy évekkel korábban elkezdett, nagyívű és epikus életút kalandot. Ezekre a klasszikus RPG-s játékalkalmakra ráadásul mesélői oldalról is jóval több idő rákészülni. Ha valaki ráadásul az utolsó pillanatban lemond egy játékülést, sokkal egyszerűbb előszedni valami dungeon-típusú társasjátékot, azonnal elkezdhető küldetésekkel és pár sablonkarakterrel. Hiszen ugye a társasoknál lényegében mindegy, hogy a következő hétvégén vesszük-e elő újra a dobozt, vagy majd csak hónapok múlva. A rövidebb játékidőnek és az egyszerűbb felkészülésnek ráadásul van még egy előnye: az Imperial Assaulthoz hasonló, „mesélő a kooperatív játékosok ellen”-típusú dungeon crawl társasok a szépen kidolgozott figuráikkal és játéktábláikkal, valamint az összetett szabályrendszerükkel kiváló kapudrogok lehetnek a fiatalabb korosztálynak a jóval több elmélyülést igénylő, hagyományos asztali RPG-khez – amelyek sajnos egyre inkább kikopnak a mai mainstreamből.
Nemcsak a Star Wars-játékok, de a labirintusos társasok között is kiugróan magas színvonalú – és árú – gyöngyszem, sok-sok kártyával, tokennel, műanyag figurával, kétféle játékmóddal és variálható pályaelemekkel.
Játékosok száma: 2-5 fő
Ajánlott életkor: 14+
Játékidő: Egy küldetés teljesítése kb. 2 óra, egy teljes kampány pedig akár 20 óra is lehet!
Nehézség: 5/5
Dizájn: 5/5
Újrajátszhatóság: Bármelyik hétvégén, de csak ha tényleg van rá egy egész napunk.
Magyar szabálykönyv: Nincs, a játékhoz jó angoltudás szükséges. A Learn to Play-szabályfüzet házi fordítása viszont elérhető itt.Ár: 29 990 forint / Hol kapható itthon?
Ítélet:
(Fotók: Bittner Bettina, Szellemlovas.hu, Fantasyflightgames.com)
