Még 13 ghánai moziplakát, ami olyan béna, hogy sírva fogsz nevetni!

2018. április 25. 23:45 - -Szűcs Gyula-

Agyzsibbasztó poszterek a Reszkessetek, betörők!-től a Van Damme-klasszikusokig!

Áprilisban még nem volt ghánai plakátos gyűjtés itt a Nerdblogon, hát most gyorsan orvosoljuk ezt a súlyos mulasztást! Mostani gyűjtésemhez a Boredpanda óriási posztergyűjteményét használtam fel – ebből is látszik, hogy a filmimádó, naiv festők munkássága iránti rajongás nemcsak az én dilim, hanem egy országhatárokon átívelő becsípődés.

No de miért is ilyen kis gagyik ezek az afrikai (plusz délkelet-ázsiai, első sorban Fülöp-szigeteki) plakátok? Miért váltak a geek szubkultúra örök kedvenceivé – olyannyira, hogy még Stallone is beszerzett magának egy ghánai Cliffhanger-posztert? Ezért:

Ghánába 1980 körül jutottak el az első filmek és kazetták. Ekkor jött létre egy kis mobil mozi, amellyel városról-városra jártak. A mozgó mozi egy televízióból, egy videóból, és egy generátorból állt. A “vándormozit” azonban már akkor is meg kellett hirdetni, így születtek meg a hatalmas, kézzel festett poszterek. A művészek a filmek megtekintése után olajfestékkel alkották meg a plakátokat. Nem volt megkötve a kezük, bármely jelenetet kiválaszthatták, akár el is térhettek a történettől, ettől lettek a művek egyediek. A legtöbb jelenetet a rajzolók meglehetősen eltúlozták, így lettek még figyelemfelkeltőbbek. Habár a mobil mozi a 90-es években befejezte pályafutását, a televízió és a videó egyre széleskörűbb elterjedése miatt, a rajzolt filmplakátok nem szűntek meg Ghánában. A mai napig szívesebben alkalmazzák, mint a nyomtatott változatokat.

Az biztos, hogy a naiv ghánai művészek a '80-as, '90-es és 2000-es években elég jól képben voltak az épp aktuális nyugati kasszasikerekkel, hiszen az összes nagy blockbuster plakátját megfestették, a Reszkessetek, betörők!-től kezdve Kevin Costner Robin Hoodján át a Múmiáig és Zorróig:

És ugyanúgy, ahogy mi, a VICO-filmek és másolt VHS-kazetták nagy generációja, a ghánai és a Fülöp-szigeteki mozirajongók is odavannak Chuck Norrisért és Van Damme-ért:

Van még ahonnan ez jött (hajajj, de még mennyi!), májusban folytatjuk!

TETSZETT A POSZT? CSATLAKOZZ A NERDBLOG FACEBOOK-CSOPORTJÁHOZ, ÍGY SOSEM MARADSZ GHÁNAI PLAKÁTOS, VICO-FILMES ÉS STAR WARSOS KONTENT NÉLKÜL!

Imádod a sci-fit, a horrort meg az akciófilmeket? Mindened a retró? Akkor a Mesék az ágy alól képregény is pont neked készült! Bátran lapozz bele, és ha tetszett, rendeld meg akciósan itt!

10 komment

zord íjász · zordidok.blog.hu 2018.04.27. 08:15:17

Én végignéztem kezdetektől fogva az összes ilyen cikizett plakátot, és itt az ideje, hogy megjegyezzem: szerintem kifejezetten tiszteletre méltó mindegyik munka. Egy teljesen más kulturális közegben, az európai művészeti iskolák/akadémiák és művészeti oktatás színvonalával összevetve gyakorlatilag összemérhetetlen háttérből érkező embereknek a munkái őszinte elismerésemet vívták ki. Talán nem ártana némi visszafogottságot tanúsítani, mielőtt leszólnád őket. Néha európai ember módjára kéne viselkedni.

pushup 2018.04.27. 11:28:17

ez nem unalmas még?
kb két hónapja heti rendszerességgel jön egy blog, ami bemutat 10-20 ilyen plakátot, hogy ne, röhögd ki az afrikaiakat ...
egyszer még kacarászik rajta az ember, mint a finn nyelvű diszkó-tánc oktatáson, de azért értelmes ember a XXI. században már a második után elgondolkodik ... és ha elgondolkodik, akkor már nem vicces. (nem is szomorú, nem azt mondom).
pont, mint a finn videó, hogy felszínesen még vicces az ikszi-kakszit hallgatni, de azért érted ...

mindegy, ha nem érted, úgysem érted

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2018.04.27. 12:20:43

Igaza van azoknak, akik a mértéktartó véleményeket pártolják, de ezek a plakátok akkor is nagyon nevetségesek. Ez nem azt jelenti, hogy nevetni tudunk rajtuk, de ki lehet nevetni őket. És nem azért, mert ezek ghanai plakátok, hanem azért, mert a zömük eszméletlen béna. Én azon a magyar Csillagok háborúja-poszteren – és néhány ugyanazon kéztől származó társán –, amit egyszer talán itt láthattam, konkrétan sírni tudnék, pedig Magyarországon az alkalmazott grafikusok és grafikusok képzése nem gyerekcipőben jár. Az ebben a posztban látható plakátok vagy poszterek – attól függ, hogy hogyan használták fel őket – speciel ghanaiak, ami egyszerűen egy információ, egy tény, de önmagában nem ítélet, a poszt sem mond ilyet. Azt viszont valószínűnek érezzük, hogy Ghanában a grafikusképzés bejáratottsága ekkortájt még nem volt az igazi, de ezek a művek valójában nem a ghanai színvonalat mutatják, ahogy az a Csillagok háborúja-plakát sem árulkodik a magyar grafikusok sokkal magasabb színvonaláról.

A Robin Hood-plakát képe teljesen korrekt, a Zorro és Hard Target is rendben van. A többi a gyatrától a rémisztőig terjed. Nyilván nem ugyanazok készítették őket. De ezek stílusában máig találhatunk ámulatba ejtő magyar könyvborítókat is ebből a korból, és mind magán viseli a műfaj és a naiv művészek látásmódjának klasszikus jegyeit.

Csak az a furcsa, hogy ezekhez a festményekhez eredeti képkockákat használhattak fel a rajzolók, mégis például az a Rambo teljesen elképesztő. Hozzák a Bundás Krisztus színvonalát.

A posztban leírt magyarázat nem lényegtelen. Szóval ez egy félamatőr mozivállalkozáshoz nyilván nem neves grafikusok drágán vett alkotásait használták.

Mindig érdekes ezeken a plakátokon megfigyelni, hogy a betűszerkesztésen és a tördelésen sokkal látványosabban átüt az amatőrizmus. Nem véletlen, hogy ez külön szakma.