A Nerdblon (ma már sajnos nem túl aktív) társszerzője saját kiadót alapított Nimue néven! Lakatos István, a Dobozváros és a Lencsilány szerzője első sorban különleges képregényeket ad ki, amelyek olyanoknak is jó szívvel ajánlható, akik egyébként ritkán, vagy egyáltalán nem olvasnak képregényt. Gyerekeknek szóló képregényből is kevés van a magyar piacon, a későbbiekben kifejezetten gyerek- és ifjúsági kiadványok is várhatók. Az első két kiadvány a legismertebb kortárs olasz képregényalkotó, Zerocalcare Torokszorítósdi című graphic novelje, illetve Tove Jansson Múmin a Riviérán című képregénye (Múmin képregényt utoljára a Semic adott ki idehaza 1993 és 1995 között.).

Ahogy a tavasz megérkezik Múminvölgybe, és kinyílik az első krókusz, Múminpapa és Bájocska, akiket megigéz a szerencsejáték és a sztárok világa, ráveszik a családot, hogy utazzanak délre, a riviérára. Múmin és Múminmama vonakodva bár, de beleegyeznek az útba, így hát elkezdődik a múminok nagy kalandja, melyből nem hiányozhatnak a komornyikok, a luxusüzletek, a fedett medencék és a hajnali párbajok sem. Az elismert finn képregényrajzoló, Tove Jansson klasszikus története az egész családot elvarázsolja majd.

Tove Jansson nem csak regényeket írt és rajzolt a Múminokról, hanem több képregényt is készített. Ezek újságokban megjelent, folytatásos stripek voltak. 1948-ban jelent meg az első történet egy finn-svéd lap gyerekrovatában, majd 1954-től indultak be a képregénystripek, ezúttal kifejezetten az angol nyelvű piacra, így a szövegek is eleve angol nyelvűek.

Tove 14 stripsorozatot rajzolt, majd egy idő után öccse, Lars is besegített. Néhányat közösen csináltak, majd 1960-tól Lars teljesen átvette a képregényezést, és a következő 15 évben összesen 51, szintén folytatásokban megjelent részt írt és rajzolt. Mi az egyik klasszikussal kezdjük, ez a Múmin a Riviérán. Míg a stripek eredetileg fekete-fehérben jelentek meg, mi a színes kiadást vettük át, de a színezés retró jellege miatt tökéletesen illik a rajzokhoz. 

A szöveget Nagy M. Boldizsár fordította, Borda Réka szerkesztette, a borítót Tóth Patrícia magyarosította, a korrektúrát, csakúgy, mint a Torokszorítósdinál, Berki Imre Artúr csinálta.

A Múmin karaktereinek neveiről: a korábbi magyar kiadásokban több névváltozata is volt egyes szereplőknek, ám a jogtulajdonosok kanonizálták a neveket, táblázatba foglalták, hogy a különböző nyelveken hogyan kell ezentúl hívni a szereplőket. A magyar változat véglegesítésében a Múmin a Riviérán fordítója, Nagy M. Boldizsár is közreműködött.

Három barát, egy iskola, egy sűrű, sötét erdő és egy titok. Egy gyávaságból fakadó hazugság, ami örökre tönkreteszi mások életét. Majd tizenöt évvel később a felismerés: úgy hitték, egyetlen titkot őriznek, holott mindhármuknak megvolt a sajátja. És volt még egy, a legnagyobb, amiről egyikük sem tudott.

Napjaink legnépszerűbb olasz képregényalkotójának kötete a felnőtté válásról, titkokról és hazugságokról szól, és arról a torokszorító bűntudatról, ami polipcsápokként tekeredik ránk, és talán életünk végéig fojtogat.

Zerocalcare művei Olaszországban rendre mintegy százezer példányban fogynak, olvasóinak jó része még csak nem is képregényrajongó. Hogy mi a titka? Közvetlenség, őszinteség, valamint a képesség, hogy önmaga hibáin nevessen és kifigurázza azokat. No meg az sem árt, hogy ugyanazokon nőtt fel, mint mi, úgyhogy ne lepődjünk meg, ha megjelenik Darth Vader vagy He-Man, hogy életvezetési tanácsokat adjanak, a zombi három kismalacról nem is beszélve.

Zerocalcare Michele Rech művészneve, jelentése: nulla vízkő. Egy televíziós reklámból származik: Rechnek sebtében kellett kitalálni egy nicknevet egy internetes fórumbeszélgetéshez, és épp egy vízkőoldó reklámja ment a tévében. 1983. december 12-én született a toszkánai Cortonában. Gyerekkora nagy részét Franciaországban töltötte, majd Róma Rebbibia nevű külvárosába költözött, ahová azóta is erősen kötődik. Mind életében, mint grafikusi pályafutásában fontos esemény volt a 2001. július 20–22. között Genovában megrendezett G8 csúcstalálkozó alatt kitört zavargások, élményeit 2004-ben képregényben is megrajzolta. 2003-tól különböző lapoknak illusztrált, plakátokat, lemezborítókat rajzolt, de dolgozott telefonos ügyfélszolgálaton, repülőtéren, franciát tanított, vadászatról és horgászatról szóló dokumentumfilmeket fordított.

Első kötete, a rövid, személyes jellegű képregényeit összegyűjtő Az óriástatu jóslata (La profezia dell’Armadillo) 2011. októberében jelent meg, pár száz példányban, az olasz kortárs képregény egyik jelentős alakja, Makkox segítségével. Pályatársa vette rá Zerocalcare-t, hogy képregényes blogot indítson – a zerocalcare.it hétfőnként frissült egy-egy újabb alkotással, és rövid időn belül Olaszország egyik leglátogatottabb weboldalává vált. 2012-ben webképregényeivel két díjat is besöpört, Az óriástatu jóslata pedig Olaszország legnagyobb képregényes rendezvényén, a Lucca Comics&Games-en elnyerte a legjobb történetért járó díjat.

A milánói BAO kiadó 2012-ben adta ki Az óriástatu jóslatát, ami ismét óriási sikert aratott: rövid idő alatt elkapkodtak százezer példányt. Zerocalcare azóta megállíthatatlan: mintegy tucatnyi kötete jelent meg, könyvei összesen több mint egymillió példányban keltek el. Jó ideje az animáció is foglalkoztatja, hamarosan láthatjuk saját rajzfilmsorozatát a Netflixen.

Zerocalcare művei sajátos univerzumot alkotnak: önéletrajzi jellegűek, olyan vicces állandó mellékszereplőkkel, mint az Óriástatu, vagy az anyja, akit mindig emberméretű pulykának rajzol meg és sok fikcióval – egyik könyvében például egy zombitámadás kellős közepén találja magát. Ugyanakkor ő is ugyanúgy a popkultúrából táplálkozik: a Torokszorítósdiban például feltűnik Darth Vader, He-man, a Disney-féle három kismalac (közülük kettő már zombi), egy nagyon részeg Luke Skywalker, a Tini Nindzsa Teknőcök vagy a maszk a Sikoly-filmekből.

A Torokszorítósdit Várnai Dóra fordította (a remek magyar cím is az ő leleménye) és Kabai Lóránt szerkesztette, a borító magyar változatát Tóth Patrícia készítette.

A két Nimue-kötet már előrendelhető a Kaland, Játék, Kockázat-sorozatot feltámasztó Chameleon Comix kiadó webshopjában.

A Nimue kiadó tele van tervekkel, idén érkezik még egy Múmin, ahogy remélhetőleg további egy-két képregény, és jövőre Lakatos István évek óta nem kapható, IBBY-díjas regényét, a Dobozvárost is kiadja, 15-20 illusztrációval bővítve