Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mit írt a Halállabirintusról 1989-ben Kisalföld? Hát a Galaktika? És a Ludas Matyi?

2020. március 31. 06:00 - -Szűcs Gyula-

Folytatjuk a Kaland, Játék, Kockázat-cikkek utáni kutatást az Arcanum archívumában!

deathtrap_cover_art.JPG

 

Elég jó visszhangot kapott RPG-s és fantasy Facebook-csoportokban a Mit írt a Kaland, Játék, Kockázat-sorozatról 1989-ben és '90-ben a gulyáskommunizmus első bulvárlapja, a Reform? című posztom, úgyhogy most következzen a folytatása! Természetesen ehhez is az Arcanum Adatbázis Kiadó március 16-tól egy hónapig nyilvános, 27 millió folyóirat- és újságoldalt tartalmazó adatbázisát, az Arcanum Digitális Tudománytárat használtam fel. Öveket becsatolni, időutazás indul!

A Kisalföld 1989. május 22-i száma Lépj be — válassz — harcolj — győzz! címmel közölt minikritikát a Halállabirintusról a lap 5. oldalán, a Kultúra - Közművelés rovatban (rögtön Bujtor István új rendezése, a Kakukkfészek alatt). A titokzatos szerző, S. Cs. a játékkönyvekről igen jó véleménnyel volt, sajnos a korszak másik slágertermékéről, a képregényekről már kevésbé...

kisalfold_1989_05_30.JPG

 

A Galaktika magazin 1989/12-es száma (a sorban a 111.) szintén írt a Kaland, Játék, Kockázat-sorozatról. Emlékszem, ekkoriban apukám rendszeresen vásárolta a magazint, engem viszont 7 évesen nem különösebben hozott lázba Kuczka Péter válogatása a science-fiction legjavából, úgyhogy a Galaktika nekem sokáig csak a vagány űrhajós-robotos borítókat no meg a vicces Hörpölin & Hupcihér képregényeket jelentette. '89 végén aztán szólt apu, hogy a Galaktika kritikát közölt a kedvenc lapozgatós játékkönyveimről, a Halállabirintusról, A Tűzhegy varázslójáról és Az országút harcosáról, úgyhogy utána már rendszeresen megnéztem, mit ír a lap könyves és filmes rovata, sőt, egy idő után már a novellákba is bele-beleolvasgattam. Íme Huiszta Tibor KJK-recenziója a 111. számból:

galaktika_111_a.JPG

galaktika_111_b.JPG

galaktika_111_c.JPG

galaktika_111_d.JPG

galaktika_111_e.JPG

galaktika_111_f.JPG

Következő újságcikkünk a Magyarország 1989. július 7-i számából való, és a Rakéta kiadó megszületését mutatja be. Igen érdekes időszaka volt ez a hazai könyvkiadásnak, mivel Sánta György a cikkében nem kevesebbet állít, mint hogy a Kádár-korszak egyik legprosperálóbb állami kiadója, a Magvető központi dotáció híján lényegében egyik napról a másikra csődközeli helyzetbe jutott a rendszerváltáskor! Előremenekülésként a Magyar Postával összefogva 1 millió forintból megalapították a Rakéta kiadót, hogy ennek az égisze alatt próbálkozzanak olyan bestseller címekkel, amelyek a Magvető fő profiljába nem nagyon illenek, viszont külföldön sikeresek, és hoznak annyi pénzt, hogy kihúzzák a slamasztikából az anyavállalatot.

magyarorszag_1989-07-21_kjk_raketa.JPG

 

Nincs ugyan kimondva a cikkben, de az előremenekülés egyik útja az Angliában és más nyugat-európai országokban 1982 óta milliós példányszámban eladott Fighting Fantasy-könyvek jogainak megszerzése lett. Én legalábbis ezt véltem felfedezni annál a bekezdésnél, ahol olyan „fantáziát megmozgató, olvasásra nevelő szórakoztató kiadványok” szerepelnek, amelyek „angol vagy francia nyelvterületeken már nagy sikert arattak, s amelyek egyben társasjátékot is kínálnak”.

magyarorszag_1989-07-21_kjk_raketa_02.JPG

 

A Rakéta olyannyira komolyan gondolta, hogy a kiadványai olvasásra nevelő könyvek, amelyek játszva tanítják az ifjúságot, hogy a Kaland, Játék, Kockázattal párhuzamos sorozatukat, a Nyomkereső-könyveket az 1990. április 1-én megjelenő Pedagógia Szemlében is alaposan megpromózták:

nyomkereso_raketa_1990_04_01_pedagogiai_szemle.JPG

 

A Köznevelés 1990. március 30-i és május 5-i számaiban már a jól ismert, szimatoló nyomozókutyás logóval jelent meg a Nyomkereső-sorozat reklámja. Ugyanez a hirdetés lejött később a Pedagógiai Szemle júliusi számában is.

nyomkereso_raketa_1990_05_04_kozneveles.JPG

 

Sőt, a Kádár-korszak végóráiban elindult „fridzsiderszocialista bulvárújság”, a Reform is lehozott egy nyomozókutyás hirdetést a sorozat 1990-es indulásakor az április 20-i számában. Hogy az Allen Sharp-féle, történelmi korokban játszódó lapozgatós könyvek eredeti kiadója, a patinás Cambridge University Press miképp ment bele az elsőre furcsának tűnő kétnyelvű kiadásba, rejtély. A Rakéta kiadó minden esetre ügyesen kommunikálta a pedagógusok felé, hogy ezeket az angol-magyar játékkönyveket lapozgatni nem más, mint „játszva tanulás” - és emlékszem, jómagam is így kommunikáltam 8 évesen a szüleim felé azt, miért is kell megvenni a Nyomkereső-sorozatot. A Sherlock Holmes megoldatlan esete akkoriban nagy kedvencem volt, annak ellenére, hogy gyerekként túl csavaros volt a sztori, és sosem tudtam elérni a legjobb végkifejletet (erről a könyvről egyébként részletesen írtam egy tavaly nyári Nerdblog-posztomban). Valószínűleg más kiskölykök is nehezen boldogulhattak ezekkel a nagy történelmi korszakokban játszódó, nyomozós kalandokkal (vagy pont fordítva: túl egyszerű és túl kevés volt a 40 fejezetpont?), így a Rakéta a Vér ezredes összeesküvése és A polgárháború titkos ügynöke után még '90-ben leállt a Storytrails sorozattal (holott Allen Sharp összesen 26 játékkönyvet írt).

reform_1990_04_20_nyomkereso.JPG

 

És ha már a Rakéta kiadó sikeres és sikertelen sorozatai: roppant érdekes, késhegyre menő vita bontakozott ki a kiadó körül 1990 júliusában a Magyar Nemzet hasábjain! Maga a vita az Élet és Irodalomban kezdődött és az Írószövetség volt a középpontjában, az már csak egy mellékszála volt, hogy Keresztesi Éva, a Magvető magyar irodalmi szerkesztőségének vezetője és a kiadó főszerkesztője hosszú, dörgedelmes olvasói levélben kelt ki az ellen, hogy Jovánovics Miklós, aki 1986 óta vezette a Magvetőt, egy újságírót, Zöldi Lászlót ültetett igazgatóhelyettesi pozícióba a kiadónál úgy, hogy az akkori szerkesztői fizetés (ez akkor 10.291 forint, azaz mai árakon nagyjából nettó 205 ezernek felel meg) háromszorosát adta neki apanázsul. Keresztesi szerint Zöldi a szakmaiságot sutba dobva, kizárólag csak az extraprofitra hajtott - amit történetesen pont a Kaland, Játék, Kockázat-kötetek termeltek meg a kiadónak (hiszen az induláshoz a jogdíjakra valutában megkapott 1 milliót már kilenc KJK-kötet eladásából vissza tudta fizetni a Rakéta a Magvetőnek). Keresztesi szerint azonban pont fordítva volt mindez:

magveto_kjk_vita_magyar_nemzet_1990_07_11.JPG

 

No, több se kellett Veres Mariannak, a Rakéta Kiadó vezetőjének: azonnal tollat ragadott, és postafordultával ment is az ellencikk a Magyar Nemzet szerkesztőségébe, ahol végül július 17-én az alábbi cikk jelent meg a Magvető fiókkiadójának védelmében:

magyar_nemzet_1990-07-18_raketa.JPG

 

A szocializmus és azt azt követő vadkapitalizmus legismertebb humorlapja, a Ludas Matyi nemcsak a vicces Sajdik-karikatúrák és pikáns Endrődi-képregények miatt voltak generációk kedvencei, hanem mert volt benne bolhapiac rovat és a Peterdi Pál nevével fémjelzett Tücsök és Bogár-típusú bakivadászat is. A vicclap 1991. augusztus 28-án megjelent számában valaki nagyon kereste a Tűzhegyet, A Skorpiók Mocsarát és Halállabirintust, reméljük, tudott érte adni legalább egy rexasztalt!

ludas_matyi_kjk_1.JPG

 

Szintén Ludas Matyi-bolhapiac, az 1991. szeptember 4-i számból. Vicces, hogy A Tűzhegy varázslójából tévedésből A tűzhely varázslóját csinált az oldal szerkesztője (köszönet az észrevételért az egyik RPG-rajongó olvasónak, nekem fel sem tűnt!)

ludas_matyi_kjk_1991_szeptember_4.JPG

 

Igazi gyöngyszem a Népszava 1993. július 2-i száma! A lap apróhirdetés rovata maga a nagybetűs ÉLET, a mai ifjúság Facebook-os csere-bere csoportjainak rendszerváltás utáni, vadkapitalista előfutára, ahol voltak, akik kárpótlási jegyeket, CB-rádiót, másolt C64-es játékokat és ingyen elvihető kiscicákat kínáltak, mások jóravaló feleséget és SZDSZ-zászlót kerestek - vagy épp a Halállabirintust.

nepszava_halallabirintus_1993.JPG

 

Veszprém megye napilapja, a Napló 2003. július 5-én, a szombati szám hétvégi mellékletében egy egész oldalt szentelt a sci-finek és a fantasynek. Már maga az összeállítás is megér egy misét: Verne Gyulától és George Lucastól kezdve Réz Andráson át a mókás arcú, zöld bőrű UFO-nautáig és a könyvgyűjteményét atlétatrikóban mutogató geekig mindenki képviselte magát pár sor erejéig, aki valamit is számít a fantasztikus zsánerben! Virág Rita cikke, a Népszerű a fantasy azt a tendenciát mutatja be, hogy a látványos mozifilmek (Harry Potter, Gyűrűk ura) miatt már nem olyan népszerű Galaktika magazint és sci-fi regényeket olvasni, viszont a Kaland, Játék, Kockázat-könyveket (és a szerepjátékokat) azért rendre kikölcsönzik a veszprémi könyvtárból.

naplo_kjk_2003_07_05.JPG

 

Több, mint 10 évvel később szintén téma lett egy napilapban a Kaland, Játék, Kockázat-könyvek könyvtári kölcsönzése: a téma felmelegítéséhez az adta az apropót Bárkay Tamásnak, a Népszabadság szerzőjánek, hogy 2014 májusában a McDonalds a Happy Meal-menü mellé nem valami ismert filmes franchise műanyag vackait csomagolta, hanem a Dóri és Marci nyomoz című interaktív játékkönyvet. Így született meg a Kultúra melléklet  Labirintustörténet a menü mellé - Ebéd után nyomozás című cikke, melynek most csak a KJK-olvasási szokásokat érintő részét másolom ide:

nepszabadsag_kjk_2014_05_02.JPG

 

A poszthoz az Arcanum Adatbázis Kiadó 27 millió folyóirat- és újságoldalt tartalmazó adatbázisát, az Arcanum Digitális Tudománytárat használtam forrásként (kivéve a Galaktika 111-es számát). Nagyon köszönöm állhatatos munkájukat, és hogy megőrizték az utókornak ezt a sok-sok kultúrtörténeti kincset!

TETSZETT A POSZT? LÁJKOLD ÉS KÖVESD A NERDBLOG FACEBOOK-CSOPORTJÁT, ÍGY SOSEM MARADSZ STAR WARSOS, VIDEÓJÁTÉKOS ÉS KÉPREGÉNYES KONTENT NÉLKÜL!

Imádtad gyerekként a Kaland, Játék, Kockázatot? Mindened a retró? Akkor Ian Livingstone új játékkönyve, az Allansia bérgyilkosai pont neked készült! Rendeld házhoz még ma a Szellemlovasból a magyar kiadást!

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nerdblog.blog.hu/api/trackback/id/tr215567014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

colonel Tigh 2020.04.05. 14:57:26

"....hurrá, a Halállabirintus Bajnokává avattak. Jöhet is a következő könyv, a Tűzhegy varázslója..." Igaz nem most volt -nagyon nem-, de úgy rémlik a Tűzhegy jelent meg korábban. Amikor megjelentek ezek a könyvek 10-11 éves voltam, és azonnal hatalmas rajongója lettem a KJK könyveknek. Tulajdonképpen ezek a könyvek lettek az alapjai az rpg/crpg-k iránt érzett életen át tartó rajongásának.

-Szűcs Gyula- · http://nerdblog.blog.hu/ 2020.04.06. 19:57:12

@colonel Tigh: Angliában a Tűzhegy volt az első és a Halállabirintus később, nálunk viszont a Halállabirintus volt az első 1989-ben, aztán jött a Tűzhegy, utána az Országút harcosa, végül ősszel a Gyíkkirály és a Skorpiók mocsara. Uutóbbi kettőnél kapcsolódtam be én is a sorozatba, 2. osztályos koromban, amikor a mögöttem ülő srác behozott két furcsa könyvet kevert oldalszámokkal, és amíg ő a Skorpiók mocsarát lapozgatta, én elkértem tőle a Gyíkkirályt... Kalózok, csúf szörnyek, egzotikus ősi népek, és persze a Triceratops hátán lovagló, páncélos gyíkember - hát persze, hogy azonnal fantasy rajongó lettem, és utána már direkt kerestem a játékkönyveket! :)
Helló