Idén lett először (de remélhetőleg nem utoljára!) augusztus 27. International Gamebook Day-nek, azaz Nemzetközi Játékkönyv Napnak kikiáltva. Azért esett erre a napra a szervezők választása, mert 1982. augusztus 27-én jelent meg angolul a kultikus Fighting Fantasy sorozat nyitányaként Steve Jackson és Ian Livingstone első játékkönyve, a The Warlock of Firetop Mountain, amit 1989-ben magyarul is kiadott a Rakéta Kiadó Tűzhegy varázslója címmel, elindítva ezzel a szép emlékű Kaland, Játék, Kockázat-könyvek sorát, amelyek a '90-es években nem hiányozhattak egyetlen gyerek polcáról sem!

A jeles alkalomból az esemény oldalán (azaz itt) egész nap különféle lapozgatós könyves ínyencségekkel és izgalmasabbnál izgalmasabb programokkal várja a műfaj szerelmeseit a főszervező, Jonathan Green, számos remek játékkönyv (köztük az idehaza is megjelent Démonlovagok) kiváló írója. Már most is elég sok kontent elérhető (szerzők videós bejelentkezései, kiadók és gyűjtők fotói a világ minden tájáról, és hasonlók), angol idő szerint déltől egészen kora estig viszont szervezett, online panelbeszélgetések is lesznek. Íme a tervezett menetrend:

• 12:00 - beszélgetés Jamie Thomsonnal, A Haláltalizmán és A szamuráj kardja írójával
• 13:00 - beszélgetés Rhianna Pratchettel, Terry Pratchett lányával, számos kiváló videojáték (Tomb Raider, Overlord) narratív dizájnerével, az idén ősszel debütáló, jövőre pedig magyarul is megjelenő Crystal of Storms című Fighting Fantasy-játékkönyv szerzőjével
• 14.00 - beszélgetés David Gillson játékkönyves szerzővel
• 15:00 - beszélgetés Russ Nicholsonnal, A Tűzhegy varázslója, A káosz fellegvára, A Pusztítás Maszkjai és számos másik kultikus játékkönyv illusztrátorával.
• 16:00 - beszélgetés Charlie Higsonnal, a 2018-ban megjelent The Gates of Death című játékkönyv írójával.
• 17:00 - beszélgetés Ian Livingstone-nal, a Tolvajok városa, a Halállabirintus, A Gyíkkirály szigete, Az országút harcosa, az Allansia bérgyilkosai és egy seregnyi másik közkedvelt játékkönyv legendás írójával, aki nem mellesleg 1000 társasjáték boldog tulajdonosa!

Addig is, amíg a beszélgetések kezdésére várunk, nyugodtan írja meg mindenki ide a kommentekbe, melyik volt anno a kedvenc lapozgatós könyve!

Az én kedvencem A Gyíkkirály szigete volt, ezt olvastam először 1989-ben, és szerettem meg rajta keresztül örökre a fantasy zsánert. Magyarországon a Rakéta Kiadó valamiért a Halállabirintussal kezdte el '89-ben a sorozatot, nekem mégis valahogy kimaradt ez az egész az elején, és csak az év vége felé kattantam rá a Kaland, Játék, Kockázatokra, amikor már az ötödik köteténél tartott a hazai sorozat. Sosem felejtem el az első találkozásomat a műfajjal: az általános iskola második osztályába jártam, és matekórán adta kölcsön a Gyíkkirályt, amit a pad alatt pörgettem végig, amíg ő a füzete mögé rejtett Skorpiók mocsarával játszott. Kezdetben persze fogalmam sem volt arról, hogy kik azok elfek, és miféle szerzetek a hobgoblinok, de iszonyúan bejött, hogy én irányíthattam a történetet, és minden második rajzon fejkendős kalózok, meg dinoszauruszháton lovagló, mutáns szörnyek voltak, és az egész könyvből áradt a Tarzan-regények dzsungeles-vulkános-sámános feelingje. Soha olyan hamar nem ért még véget egyetlen matekóra sem, mint akkor, így a Goncsong által irányított, majomfóbiás Gyíkkirályt végül már csak otthon tudtam legyőzni...

Másnap viszont már azonnal el akartam seftelni ezt a menő játékkönyvet az osztálytársammal. Szerencsére sikerült, mert A két Kip testvér című Verne-regényért végül nagy nehezen odaadta. Én pedig a következő napokban-hetekben minden nap bementem suli után az antikváriumba, hátha beadta valaki a Halállabirintust, A Tűzhegy varázslóját és Az országút harcosát, 1990-től kezdve pedig árgus szemekkel figyeltem, mikor bukkan fel az újságosoknál és az utcai könyvárusoknál (akkoriban bizony még ilyenek is voltak, nem is kevesen!) a Kaland, Játék, Kockázat sorozat többi darabja. Idővel meglett szerencsére a teljes Rakéta-sor (és persze később az Új Vénusz és a Szukits által kiadott kötetek is). Íme:

Ezután pedig nem volt megállás: faltam mindent, ami könyv alakú volt, és ide-oda kellett lapozni a számozott fejezetpontok közt, hogy előrehaladhassak a történetben. Már gyerekként is nagy kedvencem volt a Móra Kiadó Időgép sorozata, főleg a Sárkánygyíkok nyomában, amiben lényegében nekem kellett kinyomozni gyerekként, hogy a T-Rex és a feketerigó igazából rokonok, és az átmeneti fajuk egy tollas dínó, az Archaeopteryx (fun fact: a könyv szerzője az Alien- és AVP-regényeket író David Bischoff)! Hasonlóan izgalmas volt Allen Sharptól a Sherlock Holmes megoldatlan esete, amiben süvölvény kisfiúként kellett kinyomozni egy izgalmas bűntényt, amíg Holmes és Watson Baskerville-ben üldözték a Sátán Kutyáját!

Természetesen a magyar szerzők által jegyzett játékkönyvekért is odavoltam: jó pár Harcos Képzelet-kötetet beszereztem (naná, hogy nekem is A fenevad nyomában a kedvencem – mit sem von le az értékéből, hogy az írója, Kornya Zsolt valójában egy kevésbé ismert Ravenloft-modult vizezett fel játékkönyvvé), és máig sajnálom, hogy a zseniálisan búskomor, matricaragasztós Angus Dever sorozat abbamaradt a Riveti utcák és a Sziklatorony után, ráadásul máig nem tudni, ki volt a valódi szerző a Mark Evans álnév mögött...

És ha már sorozatok: Az országút harcosa után természetesen engem is azonnal berántott a Mad Max-hangulatú Kaliforniai visszaszámlálás, igaz, azt már gyerekkoromban sem értettem, miért a négyrészes, egybefüggő könyvsorozat utolsó kötetét adta ki az Új Vénusz... Joe Dever másik kurtán-furcsán csonkán maradt sorozata, a Magányos Farkas annyira nem hozott lázba anno, hogy később vadászni kezdjem angolul az idehaza már meg nem jelent folytatásait, az utolsó nagy Kaland, Játék, Kockázatos fellángolás, a Szukitsnál napvilágot látó Démonlovagok viszont eléggé bejött – olyannyira, hogy azóta már angolul olvasom a szerző, Jonathan Green ACE Gamebooks címen futó, saját játékkönyvsorozatát, amelyben olyan régi, ismert irodalmi alakok kalandjait élhetjük át, mint a Csodaországot megjárt Alice, Óz és barátai, Pán Péter és a Seholsziget lakói, Beowulf vagy a Télapó láncot csörgető sidekickje, a Krampusz.

TETSZETT A POSZT? LÁJKOLD ÉS KÖVESD A NERDBLOG FACEBOOK-OLDALÁT, ÍGY SOSEM MARADSZ LAPOZGATÓS KÖNYVES? KÉPREGÉNYES ÉS VICO-FILMES KONTENT NÉLKÜL!

Faltad a '90-es években a Kaland, Játék, Kockázat sorozatot? Régen minden jobb volt? Mindened a retró és a lapozgatós könyv? Akkor az Allansia bérgyilkosai is pont neked készült! Rendeld meg még ma a magyar kiadást!