Alejandro Jodorowsky és Juan Gimenez epikus ívű sci-fi képregénye egyszerre idézi meg a Conan-történetek és a Dűne-regények hangulatát. Az utóbbi talán a legerőteljesebb, hiszen Jodorovsky 1975-ben tizenkét órás Dűne-filmet akart forgatni, amiben Orson Welles játszotta volna Harkonnen bárót, Salvador Dalí a Császárt, Mick Jagger Freyd Rauthát, Alain Delon pedig Duncan Idahót. A látványvilágról H.R. Giger, az Alienek atyja gondoskodott volna, végül anyagi nehézségek miatt el sem indult a forgatás az algériai sivatagban.

A Metabárók családja a Dűne Atreides-házához hasonlóan egy ősi jóslatokat beteljesítő, szupertápos harcos-kalmár-uralkodó dinasztia. Lövöldözésben, intrikában és meztelen csöcsökben bővelkedő történetüket az utolsó Metabáró két szeretnivalóan idióta droidja meséli el az olvasónak.

Othon, az első metabáró (a történet elején még űrkalóz) beházasodik Castaka báró famíliájába, az egyetlen családba, akik ismerik az univerzumban az ipari méretű márványtömbök kifaragásának és szállításának titkát. Náluk a nemesi cím csak úgy örökölhető, ha a fiú egy halálig tartó párbajban legyőzi az apát. Az igazi Castaka csak karddal és lándzsával harcol, egy olyan korban, amikor mindenki más lézervetőt és plazmaágyút használ.

Juan Gimenez ugyanolyan lenyűgözően tud csatajeleneteket rajzolni, mint csillogó űrhajókat és fedetlen női kebleket. Othon fokozatosan alakul át kőfaragó melósból egy Conan-szerű, térdig vérben és kiontott belsőségekben gázóló, magányos űrbarbárrá. A Shabda-Oud boszorkányrend (a Dűne Bene Gesserit szektájának mintájára) pont ezért akarja őt tenyészbikának a fajnemesítő programjába. Elküldik hozzá Honaratát, a Playmate-címlaplányok legjobb adottságaival rendelkező boszorkányt, hogy a Othontól fogant hermafrodita gyermeke lehessen majd a galaxis új uralkodója, a császári dinasztia sziámi ikerpárja, Janus/Jana helyett.

A szerelmes Honorata végül fiúgyermeket szül, a sorozatos ármánykodásnak köszönhetően pont akkor, amikor egy toronyból zuhan a halálba (a maga bizarr módján ez egyébként a kötet egyik leggyönyörűbb jelenete). A fiú, Aghnar erősebb és technikásabb harcos lesz, mint az apja valaha is volt, és nemcsak a galaxis legdögösebb hercegnőjét akarja megszerezni magának, hanem a hatalmas cetűrhajók egyikét is.

Rebegjünk el egy imát a Delta Vision kiadóért: az első Metabárók kötet nem túl fényes eladási mutatói ellenére idén kihozzák a folytatást!

(Könyvesblogról átemelve)