James Cameron a 90-es évek elején ahelyett, hogy leforgatta volna a Terminátor 3-at, inkább azon dolgozott, hogy Kyle Reese, azaz kedvenc színésze, Michael Biehn főszereplésével összehozzon egy Pókember mozifilmet. Ekkor csörtetett be hozzá Schwarzenegger a True Lies forgatókönyvével, és azzal az ötlettel, hogy ő akarja eljátszani a saját felesége után nyomozó terrorelhárító ügynököt. Arnold így emlékszik vissza a film megszületésére Emlékmás - Életem hihetetlen, de igaz története című életrajzi könyvében: 

„Bobby Shriver felhívott, és azt mondta, hogy látott egy európai mozit, amelynek szerinte érdemes lenne megcsinálni az amerikai változatát. A sógorom elmesélte, hogy a Titkolt titkos ügynökök című francia film is egy olyan 007-es jellegű szuperpasasról szól, akiről a felesége nem tudta, mi a foglalkotása. Azonnal beleszerettem a sztoriba, de Bobbynak igaza volt: ebben a formában túl statikus volt egy amerikai néző számára. Több akciót és energiát kell belevinni. Azonnal Jim Cameronra gondoltam.”

Cameront annyira meglepte egy akciódús Arnold-vígjáték ötlete, hogy elvállalta a rendezést, pedig a saját bevallása szerint mindig is gyűlölte a vígjáték műfajt.  

Az, hogy Cameron nem igazán tudott mit kezdeni a klasszikus vígjátéki elemekkel, nagyon meglátszik a filmen: ahol soványnak érezte a poénokat, oda berakott pár lövöldözést és robbantást. A True Lies eleje így egy briliáns James Bond-paródia lett, a műfaj összes kellékét felvonultatva: kapunk sítalpas üldözést, búvárkodást, adatlopást és koktélruhás nővel flörtölő, szmokingos főhőst, aki halomra lövi a katonákat a gonoszok titkos főhadiszállásán.

A film középső harmada egy 91-es francia film, a Titkolt titkosügynök remake-je. Az eredeti verzióban az unalmas telefonszerelőről (Thierry Lhermitte) derül ki, hogy valójában titkosügynök. De ahelyett, hogy a terroristákat kergetné, inkább a feleségét figyeli meg, mert arra gyanakszik, hogy az unatkozó asszonyka egy magát szuperkémnek hazudó autónepperrel csalja meg őt. Még az a jelenet is stimmel, hogy a főhős saját maga szervezi be a feleségét egy kamu bevetésre, hogy végre legyen egy izgalmas randevújuk.

A két verzió azonban az utolsó harmadban már gyökeresen eltér, itt érződik csak igazán, hogy James Cameron a vicces akciófilmek, és nem az akciódús vígjátékok mestere. Míg a Titkolt titkosügynök gonosz fegyverkereskedője csak egy párizsi focistadiont akar felrobbantani, a True Lies gonoszai, a Crimson Jihad terrorszervezet Florida partjairól bombázná szét nukleáris rakétákkal Amerikát.

Szerencsére a jó öreg Arnold megakadályozza őket ebben: miután helikopteren lógva kimenti a feleségét egy sofőr nélkül száguldó limuzinból (Jamie Lee Curtis dublőr nélkül, saját maga forgatta le a jelenetet!), egy Harrier vadászgéppel szétlövi a terroristáktól nyüzsgő toronyházat. Utóbbi esemény ráadásul nemcsak azért emlékezetes, mert a vadászgép hátán ugrálás sokkal látványosabb, mint a 13 évvel későbbi Die Hard 4 hasonló jelenete, hanem mert Schwarzenegger itt nyögi be pályafutása egyik legbüntetőbb egysorosát a rakétáról lelógó terroristavezérnek: "You're fired!"

És persze a True Lies mellett szól az is, hogy 91-es francia változatban Miou-Miou nem dobta le a textilt olyan látványosan, mint Jamie Lee Curtis:

(A filmet november 4-én, hétfőn és 5-én, kedden is levetíti az HBO Comedy.)

True Lies: Két tűz között (1994) - ítélet: