Nyáron már emlegettem, hogy egy ideje egy rendhagyó retrólexikonon dolgozom. 90 legendás tárgyat mutatnék meg benne a 90-es évekből, csupa olyasmit, ami gyerekkorunkban körülvett bennünket, a Kacsamesék-generáció tagjait, vagyis azokat a harmincasokat, akikben máig tartó traumát okozott, hogy Antall József 25 évvel ezelőtti halálakor megszakították a Walt Disney-mesedélutánt. Takonylabda és tamagocsi, Hawks dzseki és görkosis Cindy, kinyitható hátú tini nindzsa teknőc és lengyel piaci sárga Nintendo-kazetta (9999 játékkal, ami persze valójában csak 3), VICO-filmek és Szex, szerelem, gyengédség! Ennek a nagyon tarkabarka, kicsit ciki, de mindenképpen izgalmas és nosztalgikus világnak a tárgykultúrájából mutatok most be kedvcsináló jelleggel két újabb nagy kedvencet: a csipogó kulcstartót és a céllövöldés csontvázat!

A csipogó Executor kulcstartó

Ez a nyolcgombos, egyszer Echo Killer, máskol Executor néven futó, pittyegő-sípoló ketyere a balatoni bazársorok és a lakótelepi trafikok közkedvelt slágerterméke volt a '90-es évek elején. Értelme persze nem sok volt, de mindenkinek ott lógott a kulcstartóján. Vagy épp az apukák rakták ki a kocsi visszapillantó tükrére, hogy valami modern kütyü himbálózzon ott minden kanyarban, ne a trafikos csontváz. Gyerekként viszont maga volt a csoda: minden gombjával más-más szirénát, fegyverropogást és vijjogást lehetett megszólaltatni, amivel egycsapásra izgalmasabb lett minden G.I.Joe-bevetés és legós autós üldözés! Úgy emlékszem, nekem 1990-ben lett Executorom, egy balatoni nyaralás alkalmával. Nagyon sokat töprengtem azon, mit vegyek a kevéske zsebpénzemből Balatonszabadi-Sóstón a strand trafikjában: egy hívogatóan csábító Milky Way-szeletet, amit már ismertem a Sky Channel, Sat1 és a Pro7 reklámjaiból (a Mars-termékek ebben az évben voltak először kaphatóak legálisan Magyarországon!), vagy a gyerekszemmel ugyanolyan drága nyolcgombos csipogót? Végül az utóbbit választottam – és milyen jól tettem!

A kempingbe visszatérve ugyanis olyan szerencsétlenül rúgtam bele egy sátorcövekbe, hogy majdnem leszakadt a lábujjam, a siófoki kórházban kellett visszavarrni a helyére, így a nyaralás hátra lévő része (mert hát természetesen mikor történt volna mindez, ha nem a legelső napon?) nekem annyiból állt, hogy amíg mindenki más önfeledten pancsolt meg frizbizett a vízben, én bucira dagadt, befáslizott lábbal aszalódtam a napon egy felfújható gumicsónakban heverve. Persze nem unatkoztam: szinte végig a nyolcgombos Executort nyomogattam, és a megfelelő csipogáshangot bevágva komplett rádiójátékokat találtam ki, hős ejtőernyős kommandósokkal, vagány motoros zsarukkal és a Földet megtámadó, lézerpisztolyos, agymanipuláló sugaras űrlényekkel a főszerepben!

A céllövöldés csontváz

1997 tavaszán, egy iskolai kirándulásunkon nagyon durván kifosztottuk a lillafüredi csónakázótó melletti céllövöldést. Az egyik csibész osztálytársam ugyanis boszorkányos gyorsasággal ismerte fel, mennyire hord félre az elferdített csövű légpuska. Úgy hullottak a rendszerváltás előttről ottragadt Bíró Ica-plakátok és a kacsintós ABBA pénztárcák, mint a záporeső! Az egész osztály a céllövölde elé csődült, egymást túlkiabálva biztatták a diadalittas vagányt, mire lőjön. Én szerényen csak egy visszapillantóra akasztható csontvázat kértem, de mire sorra kerültem, már vészesen megfogyatkoztak a golyók. Előkerült az osztályfőnök, hogy szóljon: indulni kell vissza a buszhoz, későre jár, a sofőr is ideges, hogy nem jutunk vissza világosban a szállásra. Az ofővel jött a lánya is, az évfolyam bombanője, akibe titokban mindenki szerelmes volt. Naná, hogy a cimborám is, és hogy bevágódjon nála, felajánlotta, hogy neki is leszed valamit.

A lány a legnehezebb sorból választott magának egy aranyláncnak tűnő bizsut, az én országos cimborám pedig egy marcona vadnyugati hős magabiztosságával lőtte ki neki. Azokkal a golyókkal, amikkel a csontvázat kellett volna leszednie! Már épp új golyókat akartam kérni az utolsó 5 forintosomért, amikor az osztályfőnök véget vetett a bulinak, és elkezdett mindenkit a buszhoz terelni. A lánya és a haverom kézen fogva ballagtak el céllövöldétől, néha kicsit lemaradva, hogy a bazársor bungalóinak takarásában csókolózzanak. Soha addig nem éreztem olyan nyomorultul magam, mint akkor. Nem volt se csontvázam, se barátnőm – és már országos cimborám sem.

(Köszönet Mácsai Gergelynek, Mácsai Viktornak és Oláh Krisztiánnak a retró tárgyakért, Bittner Bettinának pedig a fotókért - és hogy ilyen hősiesen elviseli a lakás összes sarkában halmozódó, sok-sok '90-es évekbeli ereklyét!)

TETSZETT A POSZT? CSATLAKOZZ A NERDBLOG FACEBOOK-CSOPORTJÁHOZ, ÍGY SOSEM MARADSZ RETRÓ JÁTÉKOS, VICO-FILMES ÉS STAR WARSOS KONTENT NÉLKÜL!

Régen minden jobb volt? Mindened a retró? Gyűjtöd a '80-as, '90-es évek emléktárgyait? Akkor a Mesék az ágy alól képregény pont neked készült! Bátran lapozz bele, és ha tetszett, rendeld meg kedvezményesen itt!