2016-ban bitang jó karácsonya volt a hazai geekeknek, hiszen a Pesti Könyv végre magyarul is kiadta a kultikus noir képregénysorozat, a Blacksad első kötetét, idén pedig gyereknapi ajándékként megkaptuk a Hófehér nemzet alcímet viselő második részt is (és már a harmadikra sem kellett sokat várni).

Halle Berry után a Halj meg máskor másik női főszereplője, Rosamund Pike következik a Bond-lányokat bemutató cikksorozatunkban. Ő az egyetlen a Bond-lányok sorában, aki Oxfordban folytatott egyetemi tanulmányokat.

Ha ősz, akkor Őszi Képregénybörze! Ezúttal viszont egy vadonatúj helyen, a budapesti Nagykörútól nem messze, a 4-6-os villamos Wesselényi utcai megállójánál lévő Barcsay utcában (1073 Budapest, Barcsay u. 5.) található iskolában gyűlhet majd össze minden magyar geek.

A hajdani Kandi Lapokat cserélgetős bolhapiacból egyre inkább egy komoly geek vásárrá fejlődő rendezvényhez időzítve természetesen rengeteg izgalmas újdonság jelenik meg idén is. Máris mutatjuk a hét legizgalmasabbat, amit minden rajongónak kötelező lesz beszereznie vasárnap!

Egy korábbi retrójáték-posztban már megírtam, hogy 1992 előtt még csak néhány videojátékot ismertem: azokat, amiket a haverok a C64-es osztálytársamnál nyúztak, és sosem engedtek át nekem (Barbarian, Giana Sisters és társai) meg az otthoni Videoton TV Computerünkhöz szerzett Áttörést, ami egy oldalnézetes űrhajós ügyességi játék volt. Ebben az ingerszegény játékkörnyezetben igazi felüdülés volt, amikor apu a '92-es nyári szünetre elhozott egy PC-t a szakközépiskolából, ahol tanított, csupa olyan kultikus játékkal, mint a Prince of Persia, a Centurion vagy a Gobliiins.

Valamint a Kurtan, a Tetriller és CD-Man amiket a mai napig nagy klasszikusokként őrzök az emlékeimben – holott valójában sosem voltak azok. Gyerekként bitang nehezek voltak, így sosem tudtam végigjátszani egyiket sem, de szerencsére ma már a böngészőben is elindíthatom őket, ha egy kis nosztalgiázásra (vagy munkakerülésre) vágyok.

A világ nem elég kivesézése után jöjjön a Pierce Brosnan-éra utolsó Bond-filmje, a Halj meg máskor, ami nem is Bond-film, hanem egy Bond-paródia volt, hatalmas utaláscunamival a korábbi 19 Bond-filmre. Ez volt viszont a legelső olyan film a franchise történetében, ahol az egyik Bond-lány, nevezetesen az afroamerikai kormányügynök, Jinx nemcsak a történetben, de a reklámkampányban is ugyanolyan kiemelt hangsúlyt kapott, mint maga a 007-es. Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy a karaktert a Halle Berry játszotta, aki 2002 elején elsőként kapott fekete színésznőként Oscar-díjat legjobb főszereplő kategóriában (a Szörnyek keringőjéért).

Egy kisregény egészen máshogy épül fel, mint egy több száz oldalas regény. Nem vacakol, a cselekmény viszonylag egyszerű, nincsenek (fölösleges) mellékszálak, kitérők, és szerencsés, ha kevés szereplőt mozgat. Olvasni is egészen más élmény, mi több, más elvárásokkal kell nekiülnünk egy 100-150 oldalas szövegnek. Az imént felsorolt jellemzők miatt talán nem is való mindenkinek, sokaknak hiányérzetük lehet, és talán kevesebbnek is fogják tartani, mint a "nagytestvért". Josh Halerman Ház a tó mélyén című műve márpedig jó kisregény, de egészen biztos, hogy van olyan olvasó, aki csalódottan csukja be a könyvet - ugyanis egészen másról szól, mint amit a cím és a fülszöveg ígér. És ez jó ám.

A kamasz fiú félszegen randira hívja a lányt, és el sem akarja hinni, amikor az igent mond. Csónakba ülnek, és a festői tavon túl találnak egy mocsaras, titkos tavat, annak fenekén pedig egy épp ésszel szinte felfoghatatlan rejtélyt - egy házat. Méghozzá egy komplett házat, bútorokkal, szőnyeggel, a plafonon csillár lóg, a szekrényben ruhák, és ráadásul mindez tisztes rendben, a leghétköznapibb állapotban, mintha nem is a vízben lenne.

A két kamaszt teljesen megbabonázza a titokzatos ház, és az életüket kockáztatva újra ésd újra lemerülnek, hogy felderítsék. A könyv szinte teljes egésze erről szól, ahogy szobáról-szobára, módszeresen bejárják (beússzák) az épületet, és közben egyre több megmagyarázhatatlan jelenséggel találkoznak. Adott a rejtély, amit mindenáron, már-már betegesen meg akarnak fejteni.

Bocs, de most nagy spoiler fog következni: Malerman nem magyaráz, csupán néhány zavarba ejtő részletet oszt meg velünk, a rejtély megoldását teljesen a fantáziánkra bízza. Ettől sokkal izgalmasabb és nyugtalanítóbb lesz az az egész, ugyanakkor kiválóan illusztrálja a valódi történetet, ami nem más, mint a szerelem. Talán elcsépeltnek, bénának hangzik, de a két főszereplő egymásra találása, gyorsan kibontakozó szerelme áll igazából a középpontban, és a ház felderítése, az egymás után sorakozó rejtélyek valójában az ő szerelmük allegóriája. Mert ahogy egyre beljebb haladnak a házban, úgy válik egyre erősebbé, szenvedélyesebbé a szerelmük, és a tó mélyén talált furcsaságok ugyanúgy ismeretlenek számukra, mint az érzelmek, amelyek kettejük közt bontakoznak ki.

Az persze más kérdés, hogy mi az igazi mese: a ház a tó mélyén vagy a tiszta, ártatlan, őszinte szerelem? Amiben nincs semmi mocsok, ármánykodás, reménytelenség, nincs benne (ön)pusztító vágy, sem bánat vagy kiégés. Ám még ha csak mese az egész, legalább egy rövidke történetben átélhetjük, milyen is lehet szeretni és szeretve lenni, és ez nagyon jó érzés. Ja, meg ugye ott a ház a tó mélyén.

Nagyot ment ma az interneteken egy tékás katalógus, amelynek a szerzője igazi suttyó parasztként ezt írta a Szellemirtók 2 tartalmánál szegény Janosz Poháról:

A szellemirtóknak hosszú szünet után ismét akad munkája, mert egy buzi, magyar restaurátor New Yorkban életre kelti az erdélyi gonosz szellemet.

Végre ez a nap is eljött! Egy hónappal azután, hogy augusztus 7-én megjelent Ian Livingstone legújabb lapozgatós könyve, A Tűzhegy varázslója 35. évfordulójára megírt, nosztalgikus utalásokkal teli The Port of Peril puhafedeles változata, a brand jelenlegi tulajdonosa, a Scholastic kiadó kipostázta a világ minden pontjára a keményborítós gyűjtői kiadást is! Íme:

Még egy kicsit elidőzünk A világ nem elég című, 1999-es Bond-filmnél, mert annak idején egyáltalán nem volt kőbe vésve, hogy Denise Richards mellett Sophie Marceau lesz benne a másik Bond-lány. Az MGM stúdió vezetősége sokáig azt erőltette, hogy Sharon Stone legyen az olajmilliárdos Elektra King, végül a szicíliai szépség, Maria Grazia Cucinotta kapta meg a szerepet.

A filmet rendező Michael Apted szerint viszont az olasz dívának botrányosan rossz volt az angolja, és nem bízott volna rá szívesen egy ekkora súlyú főszerepet - így lett végül a sok szöveggel rendelkező, Stockholm-szindrómás főhősnő, egy másik európai szépség, Sophie Marceau.

Hogyan lett Fox Mulder sztárügynökből konteóhívő megszállott? Mennyire nyomta rá a bélyegét a tinédzseréveire a húga elrablása? Miért volt szinte mindig bunkó a nőkkel, és miért nem találta soha a közös hangot az apjával? Már fiatalon is ilyen mániákusan kutatta az igazságot, és mindig mindenre volt valami cinikus válasza?

Ezeket a kérdéseket járja körbe Kami Garcia magyarul is kapható X-akák előzményregénye, A káosz ügynöke – ami nálam azonnal az idei nyár slágerkönyve lett! A számomra eddig totálisan ismeretlen írónő ugyanis nemcsak csillagos ötösre mondta fel a leckét a meglehetősen terjedelmes és szövevényes X-akták kánonból, de meglepő hitelességgel ábrázolta a geek kamaszfiúk mindennapi életét, álmait, vágyait, kedvenc időtöltéseit is. A könyv minden pillanatban zseniális, az a fajta olvasmányos ponyva, amit az ember pár délután alatt, munkából hazafelé olvasgatva kivégez – de közben elfelejt leszállni a villamosról!

Legutóbb Denise Richards karrierjét és 007-es kötődését mutattuk be itt a Nerdblogon – a poszt minden idők legolvasottabb bejegyzése lett az oldal 2011-es indulása óta! Remélem, hasonlóan népszerű lesz A világ nem elég másik Bond-lánya, Sophie Marceau is!

Pár hete tűnt fel szinte a semmiből a Királyok és Keresztek ambiciózus csapata, akik – ahogy mondani szokás – felrobbantották az internetet grandiózus tervükkel: egy francia mintát követő, izgalmasnak és látványosnak ígérkező, ízig-vérig hazai történelmi képregénnyel!

A Bond-filmek sorában elérkeztünk az 1999-es A világ nem eléghez: ebben alakította Charlie Sheen exneje, Denise Richards a vicces nevű atomtudóst, Dr. Christmas Jonest. Persze a színésznőre a '90-es évek kamaszai nem feltétlenül Bond-lányként emlékeznek, hanem mint a dúskeblű bombanőre, akinek leszbicsókos jelenete is volt Neve Campbell-lel a Vad vágyakban...