Miért nem lett belőlem G.I. Joe-gyűjtő?

A '80-as évek trafikos Jedi-bábui a '90-es években már csak akkor kerültek elő, amikor látványosan széteső, leszakadt karú ellenfelek kellettek a vagány G.I. Joe kommandósoknak, és ádáz ellenfeleiknek, a Kobráknak. A G.I. Joe franchise nagyon hamar népszerű lett itthon a gyerekek körében, mivel a rendszerváltás előszelének éveiben, 1987-88 környékén több lakótelepen is be lehetett már fogni a brit Super Channelt és Sky Channelt, ahol a reggeli rajzfilmblokkokban (Fun Factory, DJ Kat, stb.) minden hétvégén lődözték egymást a Joe-k és a Kobrák, majd átadták az adásidőt a Transformereknek, He-Mannek és Inspector Gadgetnek.

Coming outtal kell kezdenem: sosem értettem, miért lett ennyire kultikus a Watchmen! Dave Gibbons rajzai teljesen átlagosak (és ez most nem negatívum: tisztességes iparosmunka, de semmivel sem emelkedik ki a korszak tizenkettő egy tucat DC- és Marvel-képregényeinek tengeréből), Alan Moore sztorija pedig bonyolult és unalmas - a tengerészes betoldásokat konkrétan átlapoztam, a nagyvárosban pusztító óriáspókos hirignél pedig erősen vakartam a fejem: ezt most így hogy? Ami viszont nagyon tetszett, az a korábban Minutemen néven működő szuperhőscsapat, akikről szívesebben megtudtam volna többet is, nemcsak annyit, amennyit a hangulatos flashbackek és az alapos függelék felvillantott...

A Netflix a hetekkel ezelőtt közzétett Wtcher-jelenetfotók után végre egy előzetest is villantott a magyarországi helyszíneken forgatott fantasy sorozatából, a Witcherből, amelyben Henry Cavill alakítja Geraltot, a rettenthetetlen szörnyvadászt. Íme, elég badass lett:

Őrület, hogy repül az idő! Még meg sem tudtam írtam a recenziókat a májusi Képregényfesztiválon bezsákolt újdonságokról (Zorro! From Hell! Különleges Úriemberek Szövetsége!), máris itt a Nyári Képregénybörze, amit sokan félig viccesen már egyszerűen csak Kingpin Con-ként emlegetnek, mivel a Börzéket hagyományosan Pókember-füzetek örökös szerkesztője, Harza Tamás, a Kingpin Kiadó vezetője szervezi. De nemcsak a Kingpin időzítette ekkora az újdonságait: szinte minden hazai kiadó igyekszik azoknak a fanatikus képregényrajongólnak a kedvébe járni, akik a nyári hőség elől nem menekültek a Balatonba vagy az Adriára. Lássuk a legérdekesebb új címeket!

Amíg 1990-ben a magyar felnőtteket leginkább a frissen kikiáltott köztársaság első szabad választása, majd az Antall-kormány intézkedései, a taxisblokád és a felbomlása felé rohanó Szovjetunióban zajló események tartották leginkább lázban, mi, gyerekek inkább a lapozgatós könyvek első nagy dömpingjének örültünk. A Kaland, Játék, Kockázat sorozat első fecskéjét, az 1989-ben kiadott Halállabirintust még ugyanabban az évben követte A Tűzhegy varázslója, Az országút harcosa, A Gyíkkirály szigete és A Skorpiók Mocsara. De nemcsak a Rakéta Kiadónál jöttek rá, mekkora üzlet van a lapozgatós könyvekben! A patinás Móra Kiadó jó ütemérzékkel éves klubtagsági ajándékként adta oda a Magyar Könyvklub-tagoknak az első Időgép-regényt, A lovagok titkát, két fantasy rajongó magyar programozó, Tihor Miklós és Mazán Zsolt (a Beholder Kft. és a Bíborhold magazin későbbi munkatársai) pedig szintén '89-ben jelentették meg az Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálatnál saját játékkönyvüket, A sárkány háborúját.

Sokan sokféle videót készítettek már a Csillagok háborúja-filmekről, de ez most jelenleg viszi a pálmát: a Star Wars Kids csapata egy elképesztően vicces videóban számolta össze, mennyit okvetetlenkedett Mark Hamill a Csillagok háborúja-filmekben! Spoiler: nagyon sokat!

A fél világ geek szaksajtója megírta, így mi sem titkolhatjuk tovább: a Netflix közzétett egy csokornyi pompás fotót a magyarországi helyszíneken forgatott fantasy sorozatából, a Witcherből, amelyben Henry Cavill alakítja Geraltot, a rettenthetetlen szörnyvadászt.

Tavaly augusztusban, egy ugyanilyen forró nyári napon épp azon lelkendeztem, mennyire félelmetesen jó Lovecraft-hangulatú videojátékon parázhatunk majd 2019-ben – erre tessék, hipp-hopp elrepült majdnem egy év, és már meg is jelent az 1920-as években játszódó Sinking City! Sajnos nekem a Port.hu, a PORTcast, a Nerdblog és a Kaméleon Komix könyvkiadó mellett bármennyire is szeretném, csak akkor maradna időm videojátékokat nyúzni, ha mindössze napi 2 órát aludnék... Szerencsére geek kollégámnak és országos cimborámnak, Varga Bálint Bánknak a Chicken Police című kalandjátékuk fejlesztése, valamint Az utolsó előtti huszár, a Nekronin és a Bukottak című képregények írása mellett valami furmányos időkibővítő szerkezettel (esetleg a pincében láncra vert klónok/robothasonmások dolgoztatásával) jutott ideje kipróbálni a Sinking Cityt. Úgyhogy most a vendégposztok sorát gyarapítva egy villámkritika következik Bánktól (ami eredetileg a H. P. Lovecraft - Hungary Facebook-csoportban jelent meg, és a szerző hozzájárulásával, minimális szerkesztéssel másodközöljük)!

A G.I. Joe akciófigurák már évekkel a rendszerváltás és a nyakunkba szakadt vadkapitalizmus előtt népszerűek lettek itthon, mivel 1987-88 környékén már több lakótelepen is be lehetett már fogni a brit Super Channelt és Sky Channelt, ahol a reggeli rajzfilmblokkokban (Fun Factory, DJ Kat, stb.) minden hétvégén lődözték egymást a G.I. Joe-k és a Kobrák (majd átadták a stafétabotot és az adásidőt a Transformereknek, He-Mannek és Inspector Gadgetnek). A G.I. Joe rajzfilm legnépszerűbb akciófigurái csakhamar az ún. „zsebimport”-ban utazó, élelmes trafikosok, maszek butikosok és jó összeköttetésekkel rendelkező dollárboltosok kínálatában is megjelentek, a rendszerváltás után pedig már legális úton, akár a legközelebbi játékboltban vagy a május 1-én felállított, ligeti bazársoron is ki lehetett fogni egy-egy Snake Eyes vagy Road Pig figurát.

Ráadásul a kínai fröccsöntő üzemekből is tucatszám kerültek ki ekkortájt „a szegény ember G.I. Joe-i”: azoknál a családoknák, ahol nem volt pénz eredeti G.I. Joe-figurákra, ott általában a Sungold tömör törzsű, puha gumikarú Special Force-harcosai kerültek a karácsonyfa alá (egy ejtőernyős figurám nekem is volt, ebben a posztban írtam róla).

Nem dőltem a kardomba, hogy lejárt a Playstation Plus-előfizetésem, most, hogy nyáron végre ráérnék játszani a szobában hűsölve: minden idők legsemmitmondóbb címeit kapják meg júliusban ingyenes játékként a PS4-tulajok. A tavaly kijött Pro Evolution Soccer 2019 tipikusan olyan játék, ami a fanatikus focirajongóknak már réges-rég megvan eredetiben, a Horizon Chase Turbo pedig egy jópofa, retró grafikájú, 2015-ös autóversenyzős játék – ami eredetileg mobiltelefonra jelent meg...

A héten ünnepelte 30 születésnapját Tim Burton legendás Batmanje, amit itthon már viszonylag hamar, 1989. karácsonyán levetítettek Devenérember címmel. A Nerdblog szerzői (Lakatos István és jómagam) viszont egy saját jubileumnak is örülhettek: 5. adásához érkezett a podcast sorozatunk, amiben ezúttal Burton kultfilmjéről, a '90-es években ronggyá olvasott Kandi Lapokról és a Warner szuperhősös univerzumáról diskuráltunk.

Fotó: Joe Scarnici / Stringer / Getty Images for Playboy / Port.hu

George R. R. Martin évek óta amiatt siránkozik, milyen rossz, hogy az HBO beelőzte a (sohanapján elkészülő) könyveit, és hosszú-hosszú ideje ígérgeti, hogy most már aztán tényleg összeszedi magát, és megírja A tűz és jég dala-ciklus hatodik (sőt, hetedik!) féltéglányi kötetét. De most már tényleg! Elvonul a kis hétvégi házába, magára zárja az ajtót, nem néz meccseket, nem haknizik a geek conokon, nem pletykálgat a blogján a készülő spin off sorozatokról, csak és kizárólag a kopott, öreg, internetkapcsolat nélküli laptopján pötyögi a Winds of Wintert!

Aztán persze már a nagy fogadkozások másnapján felbukkan egy-egy hír, hogy most épp ezt vagy amazt a tévésorozatot babusgatja kreatív háttéremberként – vagy az E3-on robban bombaként egy videojátékos trailer, amiből kiderül, hogy a jó öreg Martin áll a sztori mögött! Így történt most is: a hét elején vetítették le először az Elden Ring címre hallgató, új FromSoftware-videojáték új előzetesét. Aki esetleg nem látta még, íme:

Ian Livingstone igazi angol gentleman: betartja, amit ígér. A tavaly ősszel Budapesten megrendezett Arcadia-PixelCon geek dzsemborin két új lapozgatós könyvet ígért a Kaland, Játék, Kockázat-rajongóknak, melyek közül az egyiket Steve Jacksonnal együtt írná meg 2022-re, A Tűzhegy varázslója első megjelenésének 40 évfordulójára. A másik könyvet viszont már idén szeptemberben kezünkbe vehetjük – sőt, a legszerencsésebb fanok már az augusztus 31-i, Londonban megrendezett Fighting Fantasy Festen is lapozgathatják majd (a jó öreg egyujj-kétujj-huszonegyujj szabállyal)!

A kötet címe: Assassins of Allansia. Ez egy titkos bérgyilkos szekta, amelynek a tagjai – természetesen – most épp a főhősre vadásznak. Az új kaland az eddig teljesen ismeretlen Kígyó-szigeten indul (bár ilyen hely nincs a Titán világleírásban közölt térképen), és a történet folyamán valószínűleg magával Azzur nagyúrral is összefuthatunk majd, maga Ian Livingsrone árulta el ugyanis egy Twitter-posztjában pár napja, hogy a borítón pózoló, kék burnuszos nindzsa nem más, mint Feketehomok kikötő rettegett zsarnoka!